Heiberg, 1. András Péter
Heiberg, 1. András Péter, dán költő és publicista, szül. Vordingborgban 1758 nov. 16., megh. (megvakultan) Párisban 1841 ápr. 30. Politikai nézetei miatt számüzték Kopenhágából, ahol mint fordító élt. 1800. Párisba ment. Itt alkalmazást kapott a külügyminisztériumban s 10 éven át a Revue encyclopédique társszerkesztője volt. Kitünt mint vigjátékiró. Összes szinműveit Rahbek adta ki (1806-1819, 4 kötet); válogatott gyüjteményt belőlük Borchsenisus (1884) adott ki. V. ö. Heiberg Lujza, P. A. H. og Thomasine Gyllembourg (Kopenhága 1882, 3. kiad. 1883).
2. Heiberg, Hermann, német iró, szül. Slezvigben 1840 nov. 17. Előbb könyvkereskedő volt, majd lapvezető s bankigazgató; 1892 óta csupán az irodalomnak él Slezvigben. Regényeket és elbeszéléseket irt, amelyeket realisztikus szinezet s egyes alakoknak markáns kidomborítása jellemez. Első műve: Plaudereien mit der Herzogin von Seeland (1881, 3. kiad. 1887); az erre sürün következőkből a kiválóbbak: Ausgetobt (1883); Die goldene Schlange (1883); Apotheker Heinrich (1885, 2. kiadás 1889, körülbelül legjobb műve); Eine vornehme Frau (1886); Esthers Ehe (1886, 2. kiad. 1890); Dunst aus der Tiefe (1890); Gesammelte Schriften (1887-89, 12 kötet). Életét s jellemzését megirta Merian H. (1891).
3. Heiberg, János Lajos, dán költő és kritikus, H. András Péter fia, szül. Kopenhágában 1791 dec. 14., megh. Bonderupban, Ringsted mellett (Zeeland) 1860 aug. 25. Eleinte orvostant tanult, de csakhamar az irodalomra adta magát. Tanított dán nyelvet Kielben, később esztetikát, logikát és dán irodalmat a katonai akadémián, majd 1849-1856. a kopenhágai szinház igazgatója volt. Egyike a legnevezetesebb dán iróknak, aki számos éven át mint kritikus nagy hatással volt hazája irodalmára. Mint költő 1814. lépett föl Marionettheatret c. művével; ezt követte 1817. Julespög og Nytaarslöier. Kong Salamon og Jörgen Hattemager c. 1825. előadott vaudevillejével indul meg az ujabb dán szinműköltészet. Ezt követték: Recensenten og Dyret (1826); Den otte ogtyvende Januar (1826); Aprilsnarrene, Et Eventyr i Rosenborg Have, De Uadskillelige (1830); Kjöge Huuskors (1831); De Danske i Paris (1833); Nei (1836); Ja (1839) stb. Romantikus drámái közt az Elverhöi (1828) cimű a legnevezetesebb. Irt lirai költeményeket, esztetikai és filozofiai dolgozatokat is; Hegelt ő vezette be Dániába. Nevezetes De Nygifte c. románc-ciklusa. Összes művei (11 kötet költői, 11 kötet prózai mű) 1848., 1861-62. (Kopenhága) jelentek meg. − Neje, H. Janka Lujza, leánynevén Pätges (1812-90), a kir. szinháznak egyik legkiválóbb tagja volt. V. ö. Hansen, Om Johann L. H. (Kopenhága 1866).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
