Bélyeg,
Bélyeg, általában az a jegy, irás, alak stb., mely által valamely dolog külön e célra szolgáló eszköz - bélyegző - segítségével megjelöltetik. E megjelölés nagyon gyakori árúknál. Különös jelentőségre emelkedtek az államgazdaság szempontjából a bélyeggel ellátott papirok, akár mint bélyegzett ürlapok, p. a váltónál, postai levelezőlapnál akár mint tisztán csak a bélyeget magokon hordó kis terjedelmü jegyek, minők p. a posta-bélyegek és az u. n. okirati bélyegek. A B. ezen alakjában az államra és a közönségre egyaránt kényelmes eszköze az illetékek és - bár kisebb mérvben - az adók lerovásának, amennyiben az állam részéről feleslegessé teszi az illeték vagy adó esetről-esetre való külön kivetését és beszedését, mi által nagy megtakarítást enged meg a pénzügyi hivatalnokok létszámában; a közönségre nézve pedig feleslegessé teszi az adóhivatalok gyakori felkeresését s igy időkimélő hatásu. Viszont ama körülmény folytán, hogy itt az illeték- és adófizetőre tartozik a felragasztandó B. értékének megállapítása: tévedésből is hiányos lehet a lerovás, mely esetben azonban a tévedés nem különböztethető meg az állam megrövidítésére irányuló szándéktól. Az állam szigou vagyoni büntetést szokott mérni a B.-csonkításra vagyis megleletezi a nem kellő értékü, vagy már használt, vagy nem kel ően alkalmazott (p. bizonyos esetekben keresztül nem irt bélyeggel vagy éppen bélyegtelenül kiállított, illetve beadott okiratoknál érdekelt bélyegköteles felet; hogy e büntetéssel utólérhesse a B.-csonkítót, közegeit a bélyegzés helyességének megvizsgálására kötelezi, mi a polgárokra kisebb-nagyobb zaklatással, a pénzügyi közegekre nem csekély munkaszaporitással jár. Szükséges azért, hogy a B. utján való illetek- és adólerovás eseteire, mérvére s a B.-ek használatánál követendő eljárásra a legegyszerübb, félre nem érthető szabályok állapíttassanak meg az állam által. Hazánkban a vonatkozó érvényes szabályok nagy része a B.és illetékügyet tárgyaló 1850. évi augusztus 2. kelt nyiltparancsban található; e rendelet honosította meg B. intézményét magyar földön. Érvényét az alkotmányos korszak több törvénye meghosszabbította: legutoljára az 1875. évi XXV. t.-c. a törvényhozás további intézkedéseig. Módosításokat, valamint a B.-kötelezettség kiterjesztését tartalmazzák az 1869. XVI., 1873. IX., 1875. XVI. és XXV., 1881. XXVI. és XXXVI., 1887. XLV. t.-c. és nehány rendelet. A magyar államnak a B.-elárusításból eredő bevétele az utóbbi években meghaladja a 10 milliót (1886-ban még csak 9,4 millió, 1890-ben 11.069.740 frt). L. még Illeték.
B. az állatok jegyzésénél bizonyos a bőrbe beégetett jegyek, betük és számok, részint hogy könnyen megállapítható legyen, kinek a tulajdonát képezik az állatok, részint hogy ott, ahol az állatok törzskönyveztetnek, azok azonossága kimutatható legyen. Bélyegezni csak a lovat és marhát szokták. Hajdanta a gonosztevőket és gályarabokat is bélyegezték, még pedig a homlokon vagy a vállon. Innen átvitt értelemben ma is a «megbélyegzett ember» elnevezés. - B. a növénycsoportoknak, növénygenuszoknak vagy növényfajoknak röviden kifejezhető karaktere, amely őket éppen a rokoncsoportoktól vagy közel álló v. szomszédfajoktól megkülönbözteti. - B., az érmek verésére használt negativ véset, puha vasra alkalmazva, mely technikai uton nyer kellő keménységet. Az érmek rendszerint két, elő- és hátlapi (avers, revers) B.-gel állíttatnak elő. A magyar s más középkori éremfajok változatának roppant mennyisége onnan származik, hogy a pénzverőben minden munkásnak megkülönböztetésül másmás jegyü B.-e volt, s mert a maiakhoz képest aránytalanul puhább bélyegeket bizonyos mennyiségü érem kiverése után javítani (utánavésni) kellett. - B. a művészi ipar termékein arra szolgál, hogy megjelölje a művészt vagy a gyárat, hol a mű készült, megjelölje a mű keletkezésének idejét és helyét, vagy végül, hogy bizonysága legyen a hivatalos ellenőrzésnek. egy, Monogramm, Kőfaragó jegy L. Mesterjegy, Monogramm, Kőfaragó jegy.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
