Ajtó- és ablakadó.
Ajtó- és ablakadó. A francia ájtó- és ablakadót az angol minta után (l. Ablakadó) pénzügyi szükségből hozták be 1798-ban; kiegészítő részét képezi a hozadékképességökben nem igen fokozható egyenes adóknak és könnyü kivetése miatt, kűlönösen megfelel a francia felfogásnak, mely lehetőleg mellőzi minden kutatását a személyi viszonyoknak. Bár az ajtó- és ablakadó alanya a bérlő, az adótfizető a háztulajdonos, minek következtében a végleges adóviselés az áthárítás útján szabályozódik. Az adó tulnyomóan a ház hozadékának megadóztatása. Az adó összegnek az ajtók és ablakok száma szerinti megállapitása is sok kifogás alá esik, mivel a lakás értéke nem áll ezekkel mindig szoros viszonyban. Egészségi szempontból is kifogásolható az adó, mivel jóformán a levegő és világosság megadóztatása. Az adókulcs a községek nagysága és az ajtó- és ablaknyilások száma szerint különböző. Az. ajtó; és ablak-adót szabályozó nevezetesebb törvények az:1798. nov. 24-iki és 1832 április 24-iki. V. ö.: Lukács: Államháztartás és adózás Franciaországban (Budapest 1884); Leroy-Beaulieu, Pénzügytan (fordítás, Budapest 1879/80); Wagner, Finanzwissenschaft, III. kötet (Lipcse 1889).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
