A paksi atomerőmű környékének geoökológiai térképezése

Full text search

A paksi atomerőmű környékének geoökológiai térképezése
A részletes (1:10 000 – 1:25 000 méretarányú) geoökológiai térképezés keretében speciális térképezési feladat az esetleges baleset alkalmával kibocsátott radioaktív szennyezők felhalmozódásának, lehetséges területi koncentrálódásának vizsgálata. A nukleáris nagyhatalmak évtizedek óta ismétlődő atomrobbantási kísérletei következtében előállt globális hatások, regionális ökológiai katasztrófák, s nem utolsósorban az amerikai, angliai, franciaországi, s a volt szovjetunióbeli atomerőművi balesetek következményei ma már szorongató követelménnyé teszik a nukleáris létesítmények működéstechnikai kontrollját, illetve környezetének ökológiai szempontú, monitoring rendszerű vizsgálatát. Nemzetközi szerződések írják elő az esetleges baleseti kibocsátások várható ökológiai következményeinek, a szennyezők potenciális felhalmozódási térszíneinek átfogó elemzését.
Az elmúlt években mindezen szempontoknak megfelelően került sor a paksi atomerőmű környezetének geoökológiai térképezésére. A topikus egységeket a természeti ökológiai tényezők (domborzat, éghajlati elemek, talajadottságok, természeteshez közelálló és kultúrvegetáció, felszíni és felszín alatti vizek), valamint a területhasználati módok egyedi és integrált értékelése alapján határoztuk meg és különítettük el. Az ökológiai fáciesek érzékenysége ismeretében jeleztük az esetleges radioaktív szennyeződés felhalmozódásának szóba jöhető térszíneit. A szennyezőanyagokat felfogó és koncentráló, csapdaként működő topikus egységek (meanderek, elgátolt és lefűzött holtágak ökofáciesei stb.) térbeli rendszere és a szennyezőanyagok mobilitásának ismerete rendkívül fontos. A geoökológiai egységeket típusonként eltérő anyag- és energiaáramlás jellemzi, így a szennyezők felhalmozódása, koncentrációja, hosszú távon mobilitása változó. A szennyezőanyagok bekerülése mind a szárazföldi, mind a vízi ökoszisztémák anyagáramlási rendszerében irreverzibilis változásokat idézhet elő, s a táplálkozási láncon keresztül a körfolyamatban résztvevők a feldúsulás következtében hosszú távon károsodhatnak. A topikus egységek eltérő helyzete, a geoökológiai fáciesek különbözősége az esetleges szennyeződéskor eltérő kezelési megoldásokat tesz szükségessé.

Lefolyástalan, mezőgazdasági hasznosítású feltöltődött meandermaradvány Paks környékén: a radioaktív szennyezők felhalmozódásának potenciális színtere

Paks és környéke geoökológiai térképének részlete a szerző kutatásai alapján. I – Duna-menti ártéri síkságok, meleg, mérsékelten száraz, mérsékelten forró nyarú, főként mezőgazdasági hasznosítású tájtípusai: Fűz-nyár (Populo Salicetum) ligeterdős hullámterek (H), magas talajvízállással, nyers öntéstalajokkal: 1 – vizes fűz-nyár ártéri erdőkkel szegélyezett hullámtéri élő mellékágak; 2 – nedves fűz-nyár a ligeterdőkkel szegélyezett, lefűzött medrek, időszakos vízborítással; 3 – vizes fűz-nyár erdőkkel övezett alacsony övzátonyok;
4 – pionír vegetációjú (bokros füves) zátonyszigetek. Magas talajvízállású alacsony árterek (Á) réti öntéstalajokkal:
5 – magas sásos szegélyű, állandó vízborítású lefűzött meandermaradványok; 6 – meandermaradványok időszakos vízhatás alatt álló nádasokkal;
7 – lefűzött meandermaradványok nedves fűz-nyár ligeterdőkkel; 8 – meandermaradványok csatornázott vízfolyásokkal;
9 – meandermaradványok láprétekkel;
10 – meanderközi hátak. Közepes talajvízállású árterek (Ák) réti csernozjommal, uralkodóan mezőgazdasági hasznosítású típusok: 11 – feltöltött meandermaradványok mezőgazdasági művelés alatt; 12 – folyóvízi terasz, közepes talajvízállással, helyenként futóhomokos mezőgazdasági hasznosítású kultúrmezőségi településekkel.
II – Löszös síkságok uralkodóan mezőgazdasági hasznosítású tájtípusai; meleg, mérsékelten száraz, mérsékelten forró nyarú, löszös-homokos kultúrmezőség (M).
13 – mészlepedékes csernozjom-típus;
14 – Ramann-féle barna erdőtalaj-típus;
15 – humuszos homoktalaj-típus;
16 – csernozjom jellegű homoktalaj-típus;
17 – lápos rétitalaj-típus.
III – Egyéb formatípusok: 18 – eróziós völgyek réti talajú laposai; 19 – gát;
20 – mederáttöltés

 

 

Arcanum Zeitungen
Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

Über uns Kontakt Press room

Languages







Arcanum Zeitungen

Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir