Speciális vadásztechnikák
Speciális vadásztechnikák
A vadászterület megválasztásában megfigyelhetünk egyfajta ökológiai elkülönülést. A közönséges denevér kedvelt táplálkozóhelyén a talaj csupasz, vagy alacsony növényzetel borított, mint példál egy erősen legeltetett legelő, aljnövényzet nélküli erdő vagy frissen kaszált rét. Ez azért fontos számára, mert táplálékának jelentős részét a röpképtelen futóbogarak teszik ki, melyeket a talajról szed fel, és a magas növényzet ebben akadályozná. A bogarak elfogása sokszor azzal jár, hogy le kell szállni a földre. Régi hiedelem, hogy a denevérek nem képesek felszállni a földről. Ez persze így általánosságban nem igaz, példa erre éppen a közönséges denevér, ami a talaj közelében táplálkozik. Néhány faj azonban, mint a korai denevér, csak nagyon nehezen tud startolni a földről, ezért ha teheti, előbb felmászik egy fa törzsére.
Az öreg közönséges denevérek foga szinte kivétel nélkül erősen kopott, ami annak köszönhető, hogy a táplálékául szolgáló bogarak sokszor sárosak, földesek, és a sok apró kvarckristály fokozottan koptatja a fogat.
A hegyesorrú denevérek a magasabb növényzettel borított területen táplálkoznak. A fűszálak végén pihenő sáskákra, lepkékre, bogarakra vadásznak.
A táplálék összetételének meghatározása bonyolult feladat. Erre a célra a denevérek guanóját lehet felhasználni, amiben megtalálhatók az elfogyasztott áldozatok maradványai: lábak, csáp- és szárnytöredékek stb.
A közönséges és a hegyesorrú denevér is barlangokban, elhagyott bányákban telel. Nem túl ritkák, de az, hogy nagy kolóniákban fordulnak elő, könnyen sebezhetővé teszi őket.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
