Hetven emlős kipusztulása
Hetven emlős kipusztulása
Az emlősök közül a természetalakítás, az élőhelymegszűnés, a környezetszennyezés és a vadászat – mindenekelőtt a nagy testű növényevő, ragadozó és trófeájuk vagy ritkaságuk miatt értékes állatfajokra – jelentett veszélyt. Ezek közé tartozik elsősorban az elefánt, az orrszarvú, a víziló, az oroszlán, a tigris, a leopárd, az orangután, a gorilla, az okapi, a jegesmedve, a rozmár, a bölény, a hiúz, a barnamedve, a zerge stb.
Ezért a madarak után az első – állatfajokra is kiterjedő – természetvédelmi intézkedések, valamint a vadászattal kapcsolatos rendelkezések ezek védelmét kívánták megoldani. Afrikában ezen fajok zöme a nagy kiterjedésű nemzeti parkokban és állatvédelmi területeken talált menedéket.
Az északi földtekén, így Európában is, ezeket természetvédelmi és vadászati intézkedésekkel igyekeztek megvédeni. A sokszor nagyon szigorú törvényes rendelkezések ellenére is az elmúlt háromszáz év alatt több mint 70 emlős pusztult ki végérvényesen. Ez a pusztítás az utóbbi évszázadban évenként egy, a megelőző ötven esztendőben pedig évi másfél faj eltűnését okozta. Jelenleg több száz emlősállat szerepel a kipusztulás közvetlen veszélyében lévő állatfajok listáján.
A hazai faunából kipusztult emlősfajok egy részéről utólag már nem lehet hitelt érdemlően megállapítani, hogy eltűnésüknek mi volt az oka, a legtöbb esetben feltételezésekre vagyunk utalva. Valószínű, hogy egyes fajok utolsó példányait a vadászok ejtették el, mások felmorzsolódását, majd kipusztulását az élőhelymegszűnés okozhatta, de a legtöbb esetben egy-egy faj végleges kihalását több tényező együttes hatása idézi elő.
Hazánk területéről a későbbiekben ismertetendő időpont (1800) előtt az emlősök közül a vadló, az őstulok, a jávorszarvas és az európai bölény pusztult ki vagy tűnt el véglegesen.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
