Közlésformák és műnemek
Közlésformák és műnemek
Az európai kultúrában több ezer éves hagyománya van a lírai, az epikai és a drámai közlésformák megkülönböztetésének. Viszonylag új felismerés, hogy a gondolati (intellektuális, azaz fogalmi, bölcseleti, elmélkedő vagy értekező jellegű) közlésformának is önálló szerepe és jelentősége van a szépirodalomban.
A közlésformák bizonyos elemeinek megszokottá, hagyományossá vált alkalmazásával az irodalomtörténet egyes korszakaiban jellegzetes műfajok jöttek létre. Az egyazon műfajhoz tartozó művek között a megnyilatkozás célját és módját tekintve kölcsönös megfelelés, belső rokonság mutatkozik.
A közlésforma szempontjából egymással szintén bizonyos rokonságot mutató műfajok további, nagyobb csoportokba sorolhatók. A jellegzetesen közös vonásokat érvényesítő műfajok és műfajcsoportok összessége a műnem. Ilyen értelemben, a közlésforma meghatározó jellege alapján szoktuk megkülönböztetni egymástól a lírai, az epikai, a drámai és a gondolati vagy intellektuális műnemet.
A szépirodalmi közlésformák megfelelőivel gyakran találkozhatunk más művészeti ágakban. Az alkotók néha közvetlenül szépirodalmi szövegekből merítenek ihletet. Ezt figyelhetjük meg Kovács Margit kerámikusművész néhány művét szemlélve
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
