Kaffka Margit: UDVARI DÁMÁK
Zárva a kapuk, a palota alszik;
A virágágyak éji illata száll.
Szagos fűzért az Égnyító gallya fon;
Két karcsú dáma összefogódzva áll.
Szűzi alakjuk összehajlik lágyan...
Egyiknek ajkán már-már ébred a szó.
Mely élte titkát hév panaszba ölje,
Fojtott kínját testvérbúvá közölje.
Riadva egyszer még a sűrűbe néz,
Nem les-é áruló? Már-már beszél.
Két zöld, parázsló szem felé mered!
Ellenséges, gonosz smaragdszemek...
Egy papagáj!... Felsóhajt és elhallgat.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir