József Attila: Villon Ferenc Nagy Testamentuma
Nagy Testamentuma
Villon Ferencnek a
Nagy Testamentuma
Im, harminc esztendős koromban, |
Már minden szégyenem megittam.
Jóllehet d'Aussigny Tibortul,
Az uccán áldó püspök úrtul
Volt vala rengeteg bajom.
Ha püspök is az egyházambul,
Hogy enyém lenne, tagadom.
Ha mit adott, ugarban adta; |
Hitemnek nincs rá gondolatja;
Nem vagyok szarvassa sem őze;
Egy nyáron át, hideg vízből se
Adott a fösvény eleget.
Nem szánja őt a Teremtő se
Másként, mint ő szánt engemet.
És, ha valaki a választ adja |
Nem teszem, hiszen beláthatja,
Nincs róla rossz gondolatom.
Csak: Jézus, a paradicsom
Királya, testi-lelki bajban
Legyen hozzá a szánalom,
Amellyel ő könyörült rajtam.
Keményebb, semmint itt mesélem,
Akarom, hogy az örök Isten
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir