Arany János: HORATIUSBÓL Ulla si juris... Od. II. 8.

HORATIUSBÓL
Ulla si juris... Od. II. 8.

Megszegett sok esküvésed

Egyszer ártott volna csak;

Egy fogad lett volna barnább,

Egy kisujjod körme vak:

Elhinném; de valahány új

Csalfasággal terheled:

Tündöklőbben támad, ifjak

Köz bajára, szép fejed.

Még javadra vál, hamisan

Hívni holt szülőd porát,

Az örök istent, s az éjnek

Néma csillag-táborát.

Maga Vénus már kacagja,

A nimfák is együgyűn;

Kacag Ámor, fenve lángzó

Nyilát véres köszörűn.

Minden ifju néked serdül,

Néked nő új szolgahad;

És a régi - szidja jármod:

S fenyegetve - ott marad.

Félti anya kis legényét,

Félti tőled fukar ősz,

S férjét új ara szegény, hogy

Báj-körödben elidőz.

(A 70-es évekből)

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!