10. CSÍKSZENTDOMOKOS
10. CSÍKSZENTDOMOKOS
1567-ben jelentkezik először oklevélben, amikor a regestrum Zent Damokos néven 34 kapuval írja. (SZOKL. II. 221.)
1638-ban Sanctus Dominicus, 1576-ban Szent Damokos (C. Suciu: Dicţionar istoric.) formában fordul elő. Maga a falu sokkal régebbi. Középkori, Román kori templomáról megmaradt faragott kövei tanúskodnak. A nevét is Szent Domokos tiszteletére szentelt templomától kapta. Szent Domokost 1234-ben avatták szentté, s nagyon valószínű, hogy nem sokkal ezután épült a templom.
A csíki plébániák között a pápai tizedjegyzékben egy Torku (Torkov) nevű plébánia szerepel, amelynek papja, Miklós 1333-ban 2 garast, 1334-ben 6 régi banálist fizet. (Beke: Az erd. egyházmegye. 180.; Documente. XIV. C., III. 163, 199.
Mivel Szentdomokos a Tarkő-havas alján fekszik, megkockáztatható, de nem bizonyítható az a feltevés, hogy azonos Szentdomokossal, vagy legalábbis az őse. Tarkő nevén ugyanis 1334 után többé nem szerepel.
Bármint legyen, a mai templom XIII–XIV. századi román kori emlékeket őriz: a régi templom déli bejárójának ajtókerete lehetett a torony alatti köríves kőajtókeret, míg a régi templom nyugati köríves ajtókerete a mai déli bejárójánál kapott helyet. A régi templomból való a sekrestye szintén köríves ajtókerete is. Ugyanennek a kornak emléke egy kő keresztelőkút és egy kő szenteltvíztartó is. Az előbbi díszítése feltűnő hasonlóságot mutat a Saint Menon-i és a Saint Menoux-i templom egyik oszlopával, a XII. ill. a IX századból (Köpeczi–Sebestyén J.: Régi székely műemlékeink.; Endes: Csík, Gyergyó, Kászon. 22.; Banner: Csík.; Entz G. in: Erdélyi Múzeum. 1943. 218.; Bíró: Erdély művészete. 22.)
Ugyancsak a régi templom emléke, de már a második korszakból, egy szárnyasoltár-töredék (egyetlen szárny „bájos angyali üdvözlet festményével”), mely nem sokkal később készült, mint a csíkszentimrei szárnyasoltár (1500). (Balogh J.: Az erd. renaissance. 125.)
A XVI. század elejéről származik az az olajfestmény, mely Mária koronázását eredeti módon örökíti meg: Jézus hármasképe (főpap, király, próféta), ugyanazon arcvonásokkal. Dürer stílusát idézi. Lehetséges, hogy a szárnyasoltárhoz tartozott. Szakértők szerint talán Csehországból származik.
A csehek meg is szerették volna vásárolni. A Csíki Múzeum őrzi. (Balogh J.: i.m. 139/27.; Kunstgeschichtliches Jahrbuch der K.K. Zentral Komision. II. 38.; V. Drăguţ: Arta gotică. 265/138.)
A régi templom részére Domokos Kázmér még 1672-ben oltárt szentelt, de 1787–1802-ben helyébe új templomot építenek. (Schematismus. 1882. 72.; Endes: i.m. 342.)
A középkorban tiszta katolikus falu.
A reformáció utáni évszázadban – bizonyára a paphiány miatt – kétszer is közös papja volt a szomszédos Csíkszenttamással. Talán erre épül az a feltevés, hogy a szenttamási csonkatemplom közös egyháza lett volna a két falunak (s ebben az esetben Tarkő egy egészen más plébánia lett volna). Ennek a feltevésnek ellentmond az, hogy a szenttamási templom gótikus volt, a szentdomokosi maradványai pedig román kori templom tanúi.
A XVIII. században katolikus egyház. (Benkő J.: Transsilvania. II. 165.) E század elején Csík egyik legnépesebb katolikus plébániája. (Helységnévtár. 1913.)
Katolikus templom
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
