SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti együttműködés rendszerének egyik komoly vívmánya lehetne, hogy a kormány a költségvetési javaslatát idejekorán, már a tárgyévet megelőző év első felében a tisztelt Ház elé terjeszti - immár harmadik éve tapasztaljuk ezt a gyakorlatot -, sajnálatos módon azonban az előnyöket nem sikerül megfelelően kihasználni. Hiába terjeszti be ugyanis a kormány a költségvetési javaslatot jóval a törvényben meghatározott időpont előtt, nem fordít több időt a javaslat megvitatására a tisztelt Ház.
(10.00)
Nem foglalkoznak érdemben az ellenzéki módosító javaslatokkal, a kormánytöbbség egyszerű szavazógépként fogadja el azt. De nem csak az ellenzék jár így. Hiszen hiába volna még idő és lehetőség a költségvetési javaslat szélesebb körű megvitatására, akár az érintett ágazati és társadalmi szereplők véleményének nyilvános kikérésére, a kormány nem veszi figyelembe ezeket a véleményeket sem. Sőt, hiába fogadja el már jó előre a tisztelt Ház a költségvetési törvényt, ahelyett, hogy annak tárgyévi betartására az érintettek, elsősorban a kormányzati szervek felkészülnének, a tárgyévben rendszeres és nagyarányú módosításokat kezdeményeznek, amit a kormánytöbbség kritika nélkül meg is szavaz.
Meg kell tehát állapítsuk, hogy igaz az a régi bölcsesség, miszerint a hamar munka ritkán jó. A korábbi évek gyakorlata alapján a tervezett kiadások fenekestül kerülnek felforgatásra minden évben, gyakran több alkalommal is. Ezért a jelenleg vázlatosan tervezett kiadások között csak a főbb trendekre szeretném felhívni a figyelmet.
Egyértelműen megállapítható, hogy az állam saját magára többet kíván költeni, mint a korábbi években. Tehát a bürokráciacsökkentés oly sokat hangoztatott eredményei ellenére az állam az előttünk fekvő tervezet alapján még 2018-ban is többe fog kerülni, mint 2017-ben és lényegesen többe, mint 2016-ban vagy azt megelőzően. Államtitkár úr, gondolom, van ideje, majd meg fog cáfolni, ha ön úgy gondolja, de ezek a számok sajnos makacs tények, 2016-ban sokkal kevesebbet költöttek magukra, mint 2018-ban kívánnak.
Tisztelt Képviselőtársaim! Vajon nem az volna a valódi bürokráciacsökkentés egyik legfontosabb fokmérője, hogy az állami apparátus fenntartása kevesebbe kerül, mint korábban? Hogyan lehetséges úgy csökkenteni a bürokráciát, hogy az apparátusra többet kívánnak költeni? Az állam által saját magára fordítani tervezett kiadások közül kiemelkedik Rogán miniszter úr fejezete, ahol a tervezett előirányzat-növekedés több mint 25 százalékos. Tehát a kormányzati propagandára több mint egynegyedével kíván többet költeni a kormány, mint az idei esztendőben.
Ez a kiragadott példa is jól mutatja a jelenlegi kormányzat állami irányításról és közigazgatásról alkotott képét: ha sokat mondjuk, hogy jól kormányozunk, akkor talán valaki el is hiszi, függetlenül attól, hogy mit érez a saját bőrén.
Ez a csúsztatásokkal és hazugságokkal teli propaganda erőteljesen jelen van az Országgyűlésben is. Ennek a propagandának az élharcosai - családi vállalkozásban szinte - Hollik István és sógora, Dömötör Csaba, akik élharcosai ezeknek a csúsztatásoknak.
Láttunk már a korábbi években olyan kormányokat, amelyek a látszatkormányzás eszközéhez nyúltak, ami ideig-óráig működött is, aztán csúfos kudarcot szenvedtek. Sajnos, ennek a fajta kommunikációs trükknek nagy ára van, és nem elsősorban az az összeg, amit erre fordítanak, hanem az a pusztulás, amit azzal idéznek elő, hogy a kormányzás és működés helyett csak kommunikálnak. Az intézmények lepusztulása, különösen az oktatásban, az egészségügyben, illetve a területi közigazgatási szolgáltatások terén vagy akár csak az európai uniós források elosztási rendszerében, kézzelfogható. Egyáltalán nem, vagy csak döcögve, messze az elvárható színvonal alatt működnek azok az alapvető rendszereink, amelyek a magyar emberek életminőségét meghatározzák.
A kiadásoknál azonban sokkal beszédesebbek a bevételek területén tervezett változások. A 2017. évi tervezett bevételekhez képest a változások szembeszökőek. Jelentős adóbevételnövekedést tervez a kormány az alábbi bevételi sorokon: bányajáradék +24 százalék, rehabilitációs hozzájárulás +33 százalék. Jönnek a lényegesek: kisadózók tételes adója +50 százalék, kisvállalati adó +101 százalék, reklámadó +45 százalék, áfabevételek +24 százalék, a lakossági illetékek +28 százalék, bírságok +37 százalék, hulladéklerakási járulék +67,5 százalék, útdíj +18 százalék.
Ezzel szemben jelentős adóbevétel-csökkenéssel számol a kormány az alábbi sorokon. Nézzük meg, hogy hol számolnak adóbevétel-csökkenéssel: társasági adó -50 százalék, bankok különadója -25 százalék, játékadó -16 százalék, központi költségvetési szervek bevételei -47 százalék. Hollik István, ugye, azt mondta itt a felszólalásában, őt már említettem az előbb is, hogy tartalmazza ez a költségvetés azokat a társadalmi-politikai célkitűzéseket, amiket fontosnak tart a kormány, mondta ő. Ezek a számok jól mutatják, hogy a kormány elsősorban milyen politikai célkitűzéseket tart fontosnak. A kisembereket, a bérből és fizetésből élőket, illetve a magyar kkv-kat szeretné adóprésbe helyezni.
A bevételek között az egyik legjelentősebb összeg az áfabevétel, aminek közel egyötödével való növelését tervezik. Az áfa az az adónem, ami minden fogyasztót sújt. Ráadásul Magyarországon az EU-tagállamok összehasonlításában az egyik legmagasabb az áfa kulcsa, 27 százalék. A magas áfakulcs az áfacsalásoknak való fokozott kitettséget eredményez, illetve jelentősen rontja versenyképességünket is a régiós versenytársakkal szemben. A magas áfakulcs negatív hatással van mind a vállalati, mind a lakossági beruházásokra.
A képmutató propagandáról, miszerint a kormányzat nagyarányú bürokráciacsökkentést végez, lehull a lepel, ha a tervezetben a lakossági illetékbevételek tervezett növekedésére nézünk. Több olyan törvényt fogadtunk már el az elmúlt időszakban, amivel különféle közszolgáltatások illetékét és díját töröltük el. Hogyan lehetséges akkor mégis, hogy a lakossági illetékbevételek ilyen arányú növekedésével tervez a kormányzat?
A kormány tehát csak a szavak szintjén támogatja a magyar embereket, a magyar kis- és közepes vállalkozásokat, a gyakorlatban sokkal inkább népnyúzó politikát folytat, és nyíltan tőlük várja a kormányzati urizálás finanszírozását. Beszédes szám ugyanis a bírságok bevételi során tervezett közel egyharmados növekedés. A kormány szigort ígér és bírsággal fenyeget mindenkit, aki nem tartja be a szabályokat, ez különösen azért arcpirító, mert éppen a kormány az, aki rendszeresen és módszeresen sérti meg a mindenki másra vonatkozó szabályokat. Természetesen ezért bírsággal nem sújtja saját magát és intézményeit.
Ezzel szemben a kormány jelentős csökkenést tervez a társasági adó területén, aminek magyarázata a nagyvállalatok adócsökkentése. Ez kétségtelen bizonyítéka annak, hogy a kormány valójában a nagyvállalatok oldalán áll, és az ő kegyeiket keresi. Szükséges versenyképes adózási és szabályozási környezetet biztosítani a nagyvállalatok számára is, ezen nincs vita, de az így kieső adóbevételeket a lakosságra, illetve a végső fogyasztókra átterhelni álláspontom szerint egyenesen tisztességtelen.
Hasonlóan érdekes a már említett játékadó elvárt bevételeinek csökkenése; különös tekintettel arra, hogy a kormány tagjai és a hozzájuk köthető familiárisok az elmúlt években a szerencsejáték-piacot gyakorlatilag elfoglalták. Most láthatjuk nemzetgazdasági szinten a tényleges hatást, a kiválasztottaknak busás jövedelmet biztosít, míg a közösségnek csökkenő adóbevételeket eredményez, amely kieső bevételeket a kormány a személyi jövedelemadón, illetve az áfán kívánja behajtani, azaz az egyes magyar embereken. Egy demokratikus berendezkedésű polgári társadalomban mindez elképzelhetetlen lenne. Ez egyszerűen vállalhatatlan!
Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a számok alapján a hangsúlyok egyértelműen a társadalom fejlesztéséről, építéséről áttevődtek az állam fejlesztésére és építésére. A magyar emberek által megtermelt adóforintok tehát egy olyan állam növekedését szolgálják, amelynek fenntartási költségeit a jövőben szintén az adófizetőknek kell állniuk. Remélhetőleg 2018 nagyobbik részében, amikor ezen tervezet alapján kellene az államháztartást működtetni, már nem a mostani kormánypártok kormányozzák és hozzák meg a szükséges pénzügyi döntéseket.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom kormányra kerülése esetén az imént vázolt aránytalanságokat felülvizsgálja és az igazságtalanságokat meg fogja szüntetni. Hiszen ez a költségvetés nem szól semmi másról, mint egy olyan propagandáról, amit önök folyamatosan sugároznak, és teljesen más dolgot cselekszenek ebben az országban.
Engedjék meg, hogy néhány módosító javaslatot figyelmükbe ajánljak, amiket én nyújtottam be. Az egyik arról szól, ugye, tegnap Dankó Béla egy felszólalásában azt mondta, hogy ha 1 forintot költünk a sportra, az 4 forintot hoz.
(10.10)
Ebben egyébként igaza van, a nyugati és demokratikus világban ez általában így történik, csak az a kérdés, hogy abból az egy forintból ténylegesen mennyi jut a sportra. A stadionépítésekre fordított pénz egy forintja ugyanis nem fog hozni négy forintot, sőt még a korrupcióra költött pénz egy forintja sem fog hozni négy forintot a sport tekintetében. De ha már önök valóban kiemelt stratégiai ágazatként tekintenek a sportra - ami nagyon helyes, mert ha normálisan sportra lenne költve ez a pénz, valóban hasznot termelne -, akkor azt nem értem, hogy a sport népszerűsítésére miért csak ennyi van. Elhangzott, hogy mennyit fordítanak kormányzati kommunikációra. De vajon a sport népszerűsítésére, ami egy nemzetstratégiai ágazat állítólag, önök szerint, ebben az évben milyen összeget kívánnak fordítani? 25 millió forintot. Egyszerűen nevetséges! 25 millió forintot. Benyújtottunk egy módosító javaslatot, hogy ezt az összeget emeljük meg.
A másik lényeges kérdés, hogy különböző támogatásoknál önök csak országos sportági szakszövetségek akadémiai rendszeréről beszélnek. Mi pedig úgy gondoljuk, hogy az országos olimpiai sportági szakszövetségek akadémiai rendszeréről kellene beszélni. Sőt, ráadásul önök külön kezelik a Magyar Labdarúgó Szövetséget, és ki is veszik érthetetlen módon egyébként ebből a körből, pedig a Magyar Labdarúgó Szövetség szintén olimpiai sportszövetségnek tekinthető, tehát jogosult támogatásokra. Arra azonban nem jogosult, hogy önök külön kezeljék és teljesen másként kezeljék ezt a sportszövetséget, mint bármelyik más olimpiai sportági szakszövetséget. Szeretnénk tehát megszüntetni ezt a pozitív diszkriminációt.
Benyújtottam jó pár módosító javaslatot a XVII. kerülettel kapcsolatosan. Rákoskeresztúron nagyon sok fejlesztésre lenne szükség elsősorban a közösségi terek javítása terén, ezért kérem, hogy támogassák az ott élőket. Itt jó pár olyan játszótér van, jó pár olyan, sporthoz, egyébként a szabadidősporthoz kapcsolódó létesítmény van, amely rászolgált a felújításra. Ilyen például az Ede utcai játszótér, a Helikopter lakóparknál a játszótér és a focipálya felújítása, ilyen a Rákoscsaba-Újtelep, Diadal-Demjén játszótér és Rákoshegyen a Szabad Május téri játszótér rekonstrukciója, valamint a rákosligeti sportpálya és futópálya felújítása. Ez mind-mind olyan célokat szolgál, amely szerintem abszolút támogatható. Felhívom a figyelmüket ráadásul, hogy fideszes polgármestere van a kerületnek. Tehát kérem önöket, hogy támogassák ezeket a módosító javaslatokat, hogy az ott élők életkörülményeit javítani tudjuk.
Még utoljára engedjék meg, hogy két nagyon fontos kérdésre felhívjam a figyelmüket, amelyekre vonatkozóan benyújtottunk módosító javaslatot. Az egyik kérés, hogy Pilisszántón szeretnénk egy tornaterem építésére önöktől pénzt kapni. Ez azért lenne fontos, mert a Pilisi-medence egyike Magyarország legszebb és legkülönlegesebb természeti értékeinek. A terület jórészt világörökség-várományos terület, bioszféra-rezervátum és annak átmeneti zónája, sokféle védettséget élvező tájkép- és természetvédelmi terület. Forrásokkal tűzdelt, védett vízgyűjtőterület, Budapest légcsatornája és egyik fő rekreációs zónája. A Pilis és a Pilisi-medence a magyarság és az egyház szakrális szent helye, ahol három nemzetközi zarándokút metszi egymást. A területen magyarok, a német, a szlovák és a szerb kisebbségek évszázadok óta élnek együtt harmóniában. E terület emberi és természeti harmóniáját akarja az ELMŰ megbontani a Pilisszántó mellé tervezett 10 ezer négyzetméteres transzformátorállomás építésével.
A transzformátorállomás a Kádár-rendszerben épített régi, 120 kilovoltos távvezeték mentén létesülne. Az itt lakók már régóta abban reménykedtek, hogy nem távvezeték lesz a fejük felett, hanem egyszer a föld alá helyezik ezt a vezetéket, azonban most úgy néz ki, hogy e helyett a 120 kilovoltos helyett kapnak egy 400 kilovoltos légvezetéket a fejük fölé. Ez egyébként azt eredményezné, hogy az egész Pilis-hegységet és medencét átvágva haladna Gödtől Pomázon át Bicskéig, fakivágással és egy 70-80 méteres erdősáv kiirtásával járna ez az egész, súlyosan veszélyeztetné a természetes és ritka állatok és növények élőhelyeit is.
Pilisszántó önkormányzata azért kívánja eladni az ELMŰ-nek ezt a területet, mert valóban szüksége van egy tornateremre. A jelenlegiben már felháborító állapotok között kell testnevelésórákat tartani a településen élő gyermekeknek, éppen ezért indokolt, hogy legyen egy tornaterem, de ezzel a tornateremmel kiválthatnánk azt is, hogy ne legyen ilyen rombolás a Pilisben. Úgy gondolom, mindannyiunk érdeke, hogy megvédjük természeti kincseinket és átadjuk az utódainknak. Kérem, hogy támogassák, hiszen nem olyan nagy összeg egy tornaterem megépítése azért, hogy megmentsük a Pilist.
Az utolsó, amivel kapcsolatban minden évben benyújtunk egy módosító javaslatot, de önök soha nem támogatják, és egyszerűen nem is tudom felfogni, hogy miért nem. Magyarországon nagyon nagy probléma a népességfogyás. Az előző évtizedekben láthattuk, hogy családromboló politikáknak köszönhetően elég nagy volt a népességfogyás és ez folyamatos. Sajnos vannak olyan családok, akik bárhogy szeretnének gyereket, akkor sem lehet nekik. Nekik egy lehetőségük maradt: az asszisztált reprodukció, az úgynevezett IVF-program, magyarán a lombikbébiprogram.
Ez egy nagyon költséges beavatkozás, bár az állam támogatja, az önrésze általában ezeknek a beavatkozásoknak körülbelül 300 ezer forint egy-egy ilyen beavatkozás alkalmával. Ezt nagyon sok család nem tudja kifizetni, éppen ezért elesik attól a lehetőségtől, hogy gyermeke lehessen. Pedig ezek a családok szeretnének gyermekeket. Úgy gondolom, hogy ezek a családok és emberek megérdemlik, hogy az állam segítsen nekik valamilyen formában. Éppen ezért szeretnénk, ha erre 3 milliárd forintot fordítanánk, és létrehoznánk egy olyan alapot, ahol majd pályázni lehetne, egy pályázati rendszerben pályázhatnának erre az önrészre. Így nem zárnánk ki senkit abból a lehetőségből, hogy egyszer gyermeke szülessen, és egyszer gyermekeket nevelhessen fel.
Kérem önöket, hogy ezt a nemes célt támogassák. Bár az elmúlt két évben nem támogatták, remélem, hogy most fogják, és nagyon sok családnak megadjuk a lehetőséget arra, hogy gyermeket vállalhassanak. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
