DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Én az igazságügyben dolgozók bérezésével kapcsolatban szeretnék felszólalni. Elsősorban a bíróság és az ügyészség dolgozóit értem ez alatt. Azt tudjuk, hogy a bíróság önálló hatalmi ág, és nagyon fontos a bíróságok függetlensége. Nagyon fontos az, hogy a bírák és a bíróság mint hatalmi ág ezt a függetlenségét meg is tudja őrizni. Egy demokrácia csak akkor működhet megfelelően, ha ezek a demokratikus intézmények egymástól függetlenül tudnak működni, és a bíróságoknak teljes mértékben megmarad az ítélkezés során a függetlensége.
Nagyon fontosnak tartanánk azt is, s elmondtam már korábbi költségvetési vitákban is, valamint az Alaptörvény vitájában is elmondtam azt a javaslatunkat, hogy a legfontosabbnak azt tartanánk, ha nem is a költségvetési törvény határozná meg elsősorban a bíróságok keretszámait, hanem ezt már alaptörvényi szinten is tudtuk volna szabályozni. Mi annak idején Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársammal adtunk be olyan módosítást az Alaptörvényhez, amely ezt már tartalmazta volna, ami azért lényeges, mert az Országgyűlés - mint az önálló hatalmi ág egyik legfontosabb szegmense, mint a törvényhozói hatalom - meg tudja határozni a bíróságok költségvetési fejezetét, meghatározza a bírák fizetését, ezáltal bizonyos szempontból befolyást tud gyakorolni a bíróságra mint önálló hatalmi ágra. Célszerű lenne ennek a kiküszöbölése. Sajnos, ez az Alaptörvénybe annak idején az akkor kétharmados többség által nem került elfogadásra, így nem került bevezetésre.
Nagyon fontos alapelv, hogy a bírák csak a törvényeknek vannak alárendelve, és nagyon fontos az is, amit kimond a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény, amely kimondja, hogy a bírót hivatása méltóságának és felelőssége súlyának megfelelő, a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. Ez egy nagyon fontos kérdés: vajon ők megkapják-e ezt az illetményt?
Nézzük meg, hogy milyen állásfoglalást fogalmazott meg az Országos Bírói Egyesület, amelyik a legnagyobb ilyen szerv, amelyik a bírókat tömöríti! A választmányuk 2015. decemberi ülésén kimondta, hogy a bírói illetményemelés elmaradása a bírák egzisztenciális biztonságát veszélyezteti. Azt gondolom, hogy ez nagyon fontos mondat, s majd azt is meg fogom magyarázni, hogy miért mondta ezt az egyesület. Kiemelte az egyesület azt is, hogy 2004-ben a bírói bér a magyar átlagkereset közel háromszorosa volt, míg mára ez a másfélszeresére csökkent. Ez azt jelenti, hogy reálértékben a bírók fizetése 50 százalékkal csökkent, és amikor a bírók fizetéséről beszélek, akkor értelemszerűen együtt értem az ügyészek bérezését is, hiszen a törvény alapján a kettő összefügg, és egyforma mértékű az ügyészek és a bírák bé-re-zése. Az egy döbbenetes statisztikai adat, hogy 2004-hez képest - tehát amikor beléptünk az Európai Unióba - az Európai Unióban töltött évek alatt Magyarországon a bírói fizetések reálértékben a felére csökkentek. Ez egy hatalmas reálbércsökkenés!
Az Országos Bírói Egyesület ebből azt a következtetést vonta le, hogy a szerény jövedelem és a növekvő kötelezettségek okán a bíróságok szervezete nem fogja tudni megszerezni a legalkalmasabb jogászokat. Itt van az egyik legfontosabb dolog. Egyrészt ahhoz, hogy a bírák függetlenek legyenek, szükséges az, hogy számukra a megfelelő életszínvonalat biztosítsák azért, hogy ne lehessen őket megvesztegetni, ne lehessen számukra csúszópénzt juttatni, ne lehessen őket semmilyen formában befolyásolni. Ott vannak azok az összeférhetetlenségi szabályok, amelyek alapján a bírák gyakorlatilag mindenféle más keresőtevékenységtől el vannak tiltva, kivéve az oktatói és az előadói tevékenységet, tehát egy-két kivételtől el-tekintve mindenhonnan ki vannak rekesztve, semmilyen más keresőtevékenységet nem folytathatnak, másodállásuk nem lehet. A politikai tevékenységből is túlnyomórészt ki vannak tiltva, gyakorlatilag szinte csak a szavazati jogukkal tudnak élni, és minden másból ki vannak tiltva. Nagyon szigorú összeférhetetlenségi szabályok vannak, ennek ellenére a mai politika nem fogadja el, illetve a jelenlegi kormánypártok nem fogadják el azt, hogy a bíráknak, az ügyészeknek milyen mértékű fizetést kellene adni, és azt sem tekintik mérvadónak, hogy a bírák és az ügyészek fizetése reálértékben 2004 óta gyakorlatilag a felére csökkent.
Ha megnézzük a rendszerváltás óta eltelt időszakot, azt látjuk, hogy először 1991-ben történt egy nagyobb bérrendezés Balsai István akkori igazságügyminiszter javaslatára, akkor úgymond próbálták felzárkóztatni az európai bérrendszerhez a magyar bírák fizetését. Ehhez aztán sokáig nem nyúlt hozzá senki, majd 2003-ban, illetve 2004-ben két lépcsőben történt egy jelentős fizetésemelés nekik, ezt követően pedig gyakorlatilag megszűnt, illetve megvonásra került a 13. havi juttatás mind az ügyészeknél, mind a bíráknál. Ezt azonban annyiban kompenzálta az Országgyűlés, hogy beépítette ennek összegét az alapbérbe, tehát amennyiben alapbéremelés volt, ez a 13. havi juttatás kiváltására történt, a különbözet pedig 0,5 százalék volt, tehát ekkora volt a béremelés. 2004 óta gyakorlatilag nem volt, igaz, hogy most, a 2016. év végével, illetve 2017 januárjával összesen egy 10 százalékos béremelés volt, de ha megnézzük az 50 százalékos reálbércsökkenést ebben az ágazatban, akkor azt mondhatjuk, hogy a 10 százalékos bérfejlesztés gyakorlatilag nulla.
(11.30)
De nézzünk egy kis nemzetközi összehasonlítást! Ami a legdöbbenetesebb, és az Országos Bírói Egyesület 2010 óta folyamatosan hívja fel erre a magyar kormányzat figyelmét, hogy nemzetközi összehasonlításban is a bíróságok és az ügyészségek fizetése nagyon mélyen a béka feneke alatt van. Hogy részletesen ez mit is jelent? Azt kell látnunk, hogy Magyarország az Európai Unióban a nettó keresetek vonatkozásában az utolsó, a 28. helyen áll. Nyilván utolsónak is kell lenni valakinek az Európai Unióban. Azonban azt gondoltuk volna, hogy Magyarország, amikor mindig azt halljuk, hogy a magyar gazdaság hogyan erősödik, hogy itt aztán elsők vagyunk Európában a GDP-növekedés vonatkozásában, itt szárnyal a gazdaság, de azt látjuk, hogy van egy ágazat, amit viszont a kormányzat teljes mértékben mostohagyermekként kezel, és teljes mértékben lemaradnak az átlagjövedelmektől. Mint ahogy érzékeltettem, az átlagkereset mennyivel növekedett, ehhez képest a bíróságoknál, ügyészségeknél a díjazás pedig csak nagyon-nagyon-nagyon kis mértékben emelkedett.
De hogy lássuk ezt az utolsó helyet: még ezzel a 10 százalékos emeléssel is, ami most megtörtént év végével két részletben, kétszer 5 százalék vonatkozásában, ezzel is utolsó helyen áll Magyarország a nettó jövedelmek vonatkozásában. Arról nem tudok nyilatkozni, hogy Bulgáriában volt-e bérfejlesztés az igazságügyi ágazatban, a bíróságok, ügyészségek költségvetési fejezetében, személyi juttatások terén, de amennyiben nem volt az elmúlt két esztendőben, akkor holtversenyben beértük Bulgáriát, és most már nem egyedül vagyunk a 28. helyen, hanem Bulgáriával egyetemben.
De például a szomszédos Ausztriában, bár nem mondom, hogy hozzájuk kellene hasonlítanunk, de összehasonlítási adatként elmondom, hogy háromszorosak a bérek, míg Romániában több mint 50 százalékkal haladják meg, Csehországban közel dupla fizetések vannak, Lengyelországban is közel 60 százalékkal több, Horvátországban szintén közel 60 százalékkal magasabb a bírák, ügyészek fizetése. Tehát nem mondom, hogy az ausztriai szintre kellene felzárkózni, de mindenféleképpen legalább a környező országok átlag bérszínvonalára kellene felzárkózni.
Mindez azt is hozza magával, és erről általában soha nem ejtünk szót, hogy azok a bírák, akik már ledolgozták aktív éveiket, és elmennek nyugdíjba, ebben is az utolsó helyen áll Magyarország. Nyilván azért, mert ha a bírák, ügyészek fizetésében utolsó helyen vagyunk, akkor ennek alapján állapítják meg a nyugdíjakat is, és ebben is a 24-28. helyet tudja megcsípni Magyarország a bírák nyugdíjának összegében. Tehát ebből a szempontból is fontos.
És még egy dologra hívnám föl a figyelmet. Amikor egy bíró dolgozik, egy kezdő bíró átlag órabére a mostani emelést is beleszámolva, 3 ezer forintra fog kijönni. Míg a kirendelt védő, aki szintén nem kap sok pénzt, és erre is adtunk be képviselőtársaimmal módosító javaslatot, óránként 5 ezer forintot kap. De akkor beszéljünk akár a bírósági végrehajtók díjazásáról, vagy beszéljünk a szakértők díjazásáról, ami szintén sokkal, de sokkal magasabb, mint a bírák óradíja. Tehát ha azt nézzük, az ügy ura kapja az egész eljárásban, az egész procedúrában messze kimagaslóan a legalacsonyabb bért, aki eldönti a jogvitát, és akinek a legnagyobb szakmai tudással kell rendelkeznie.
Tehát azt gondolom, ezért lenne nagyon fontos, hogy ebben legyen egy komolyabb emelés. A Jobbik Magyarországért Mozgalom a maga részéről 30 százalékos bérfejlesztést javasolt ebben a költségvetési törvénytervezetben, illetve mi ekként szeretnénk módosítani.
Ha azt nézzük, hogy vajon miért nem történik meg úgy, mint más területeken, akkor csak arra lehet jutni, hogy azért nem történik itt bérfejlesztés, mert a Fidesz-KDNP azt szereti és csak azt díjazza, aki az elvárásainak megfelelő döntéseket hozza. Nem azt nézi, hogy törvényeknek legyen alárendelve. Nem, hanem a kormányzat érdekeinek megfelelő döntéseket hozza. És ha nem hoz olyan döntéseket, márpedig a bíróság teljesen független, nem tudták bedarálni eddig még a bíróságokat, akkor ekként büntetik, hogy nem kapnak javadalmazást.
Ez vonatkozik az ügyészségre is, ahol azért teljesen más a helyzet, mert ott azért van egy kormányzatnak való megfelelés, különösen Polt Péter legfőbb ügyész közvetlen vezetése alatt ez elég erősen érezhető. Azt is látjuk, hogy az ügyészségnek pontosan ugyanakkora a díjazása, azonban a költségvetés rendelkezésre bocsátásával megvannak azok a lehetőségek, hogy különböző egyéb személyi juttatásokkal, egyéb jutalmakkal, ruhapénzekkel, cafetériával, s a többivel akként jutalmazzák, hogy jelen pillanatban Magyarországon körülbelül 15 százalékkal magasabb az ügyészek fizetése, mint a bíráké.
Nem azt mondom, hogy ezt el kell venni. Azt mondom, hogy emelni kell mind a két ágazatban, és azt gondolom, hogy ma 30 százalék annak a mértéke, hogy ez megfelelő legyen. Ezt azon a 10 százalékon túl, ami már megtörtént.
A hátralévő egy percben még arról szeretnék beszélni, hogy a kirendelt védők díja is szerintem meglehetősen alacsony. Igaz, hogy néhány évvel ezelőtt 4 ezer forintról 5 ezer forintra megemelésre került ez az összeg, azonban az eltelt idő függvényében, illetve az általuk végzett munkához, ahhoz, hogy felelősségteljes munkát végezzen egy kirendelt védő, hogy megfelelően megismerje az ügy iratait, hogy tudjon találkozni az ügyfelével, meg tudja beszélni, a ráfordított energia megtérüljön, emelni kellene.
Nagyon fontosnak tartom ezen túlmenően a határon túli jogsegély kérdését, ami még Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársam ötlete volt ezelőtt körülbelül hat évvel. Erre is fontosnak tartanánk 60 millió forint elkülönítését; valamint a hadisírok gondozására is, azt gondoljuk, egy jelentős összeget kellene elkülöníteni a költségvetésből. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Szilágyi György tapsol.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
