BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hosszú vita után vagyunk, két és fél napon keresztül vitatta meg a tisztelt Országgyűlés a jövő évi költségvetési-törvényjavaslatot. Abban bízom, hogy néhány félreértést talán sikerült tisztázni. Megköszönöm a támogató észrevételeket, megköszönöm a kritikai észrevételeket, és abban bízom, hogy a kritikai észrevételekre a pontos cáfolatot is megkapták, akik ezeket az észrevételeket felvetették.
Minden költségvetésitörvényjavaslat és az ahhoz kapcsolódó adószabály-változások az adott kormányzat gazdaságpolitikájának az egyik legfontosabb elemét képezik. Úgy látjuk kormányzati oldalról, hogy az a gazdaságpolitika, amit az elmúlt években, 2010 óta a kormányzat és az Országgyűlés döntései alapján az érintett szervezetek végrehajtanak, alapvetően sikeres. A sikerességet lehet mérni abban, hogy a költségvetés stabilitását helyreállítottuk. Kilenc év után kikerültünk a túlzottdeficit-eljárásból, ma már nem kérdés, hogy képes-e az ország 3 százalék alatt tartani a hiányt, de ezen túl, azt gondolom, a sikeresség mérhető a gazdasági fejlődés mértékében, vagy mérhető a foglalkoztatottak számában, a munkanélküliség csökkenésében. Az eddigi eredményeket a nemrég napvilágot látott 2017. évi első negyedévi GDP-növekedési adatok is alátámasztják, azt gondolom, 4,1 százalékos mértékben bővült 2017. első negyedévében a magyar gazdaság. Ez jó alap arra, hogy az idei évben 4 százalék körüli és jövő évben is 4 százalékot meghaladó gazdasági növekedéssel tudjunk kalkulálni. Emellett az Európai Bizottság úgy látja, hogy év végére a munkanélküliségi ráta az uniós tagállamok közül a harmadik legalacsonyabb, 4,1 százalékos lehet.
Ezek tehát azok a fundamentumok, amelyek, azt gondolom, a kormányzati gazdaságpolitika sikerét mutatják, és e gazdaságpolitika folytatása tükröződik a jövő évi költségvetésitörvényjavaslatban.
(12.20)
A gazdaságpolitikai prioritások tehát a foglalkoztatottság további bővítése elsősorban a versenyszférában, a béremelések eddig látott ütemének továbbvitele 2018-ban is, értelemszerűen mindezek elérése érdekében a gazdaság érdemi bővülése és párhuzamosan a hiány alacsonyan tartása és az államadósság csökkentése. Ezeket a gazdaságpolitikai prioritásokat ha lefordítjuk a költségvetésitörvényjavaslat fő céljaira, fő értékeire, akkor azt gondolom, hogy nyugodtan mondhatjuk, hogy valóban, ez a jövő évi költségvetésitörvényjavaslat a munkából élők költségvetése.
Hiszen ha három prioritást kell kiemeljek, akkor a munkára, a munka elismerésére, a családok támogatására és a biztonság megőrzésére fókuszál a költségvetés. Munkára, hiszen a jövő évben a minimálbér és a garantált bérminimum érdemi emelkedésével számolunk, azzal, hogy ez a versenyszférában a további bérkategóriák esetén is érdemi emelkedést eredményez. Azzal számolunk, hogy a reálbérek növekednek, és azzal számolunk, hogy a közszféra számos területén is érdemi béremelés fog megvalósulni.
A családok megerősítésével kalkulálunk a 2018. évben, hiszen az összes, a családokat érintő támogatások összege jövőre a GDP 4,7 százalékát érheti el, mintegy 1900 milliárd forintot meghaladó összegben. Konkrét intézkedések is vannak, ha arra gondolunk például, hogy a két gyermeket nevelő családok adókedvezménye bővül, vagy ha arra gondolunk, hogy az összes családi adókedvezmény összege bőven 300 milliárd forint fölé kerül.
Azt gondolom, hogy az elmúlt két és fél napban sikerült egyértelműen megcáfolni azokat az észrevételeket, azokat a véleményeket, amelyek szerint ez a családtámogatási rendszer csak a jobb módúaknak kedvez. Hadd ismételjem el ismét: ha a két kereső együttes bruttó jövedelme 309 ezer forint körüli, akkor már teljes mértékben igénybe vehető három gyermek esetén is a családi kedvezmény összege. A mai magyar átlagkereset a KSH legutóbbi statisztikai adatai alapján, 2017. január-februári adatok alapján 274 300 forint. Ez az átlagkereset. Vagyis egy családban, ha két kereső jövedelme fejenként érdemben kisebb, mint az átlagkereset, akkor is maximálisan igénybe tudják venni a családi kedvezmény összegét.
Azt gondolom, hogy ez a családpolitikai intézkedéssorozat, ez az igen jelentős, európai összehasonlításban mérten kimagasló családtámogatási rendszer is kellett ahhoz, hogy ma már arról beszélhessünk, hogy a termékenységi ráta érdemben javult: 1,49 százalék a legutóbbi adatok alapján. Ez nem elegendő természetesen, de látnunk kell a tendenciát, és bíznunk kell abban, hogy ez a tendencia fennmarad, és azon kell gondolkoznunk, hogy mit tudunk még tenni annak érdekében, hogy ez a mutató följebb emelkedjen.
Végül a munka, a család mellett a biztonságot hadd emeljem ki. Azt gondolom, alapvető fontosságú ma, hogy megvédjük a magyar és a schengeni határokat, alapvető fontosságú, hogy Magyarország ne legyen átjáróház, hiszen ha a gazdaság bővüléséről, a munkahelyek biztonságáról beszélünk, a családok biztonságáról beszélünk, akkor nem lehet eléggé hangsúlyozni azt a célt, hogy Magyarországon ne lehessenek olyan események, amelyek bizony sajnálatos módon Európa nyugati részében számos országban előfordultak.
Munka, család, biztonság. A munkából élők költségvetése a bővülő gazdaság, a nagyobb foglalkoztatás lehetővé teszi azt, hogy számos területen, gyakorlatilag az államháztartás minden területén többletkiadásokkal számolhassunk. Én abban bízom, hogy az elmúlt két és fél napban tényszerűen sikerült megcáfolni azt, hogy forráskivonás valósulna meg több területen, lásd egészségügy vagy oktatás.
Hangsúlyoznom kell ismét, hogy az említett területek, így az egészségügy, az oktatás vagy a nyugdíj területe vagy a határon túli magyarok támogatási összege - ahogyan arra Tilki Attila képviselő úr rámutatott - vagy a határon belül élő nemzetiségek támogatása ismét növekedett. Ha az utóbbi két tételt említem, akkor azt is mondhatom, hogy soha ilyen összegű támogatásokat az éves költségvetések nem tartalmaztak. Sem a nemzet egységét kifejező határon túli magyarok támogatása tekintetében, sem a trianoni határokon belül élő nemzetiségek megbecsülése tekintetében és szerepük fontosságának kiemelése tekintetében.
Nyugdíjról sok szó esett. Én is említettem, hogy bővülnek az összegek. Meg kell erősítsem azt, hogy a nyugdíjak reálértékének megőrzése mellett, amely reálérték az elmúlt hat évben mintegy 10 százalékkal bővült, az idei évben is és a jövő évi, a tisztelt Ház előtt lévő költségvetésitörvényjavaslatban is számolunk a nyugdíjprémium összegével, hiszen a gazdaság bővülése a 3,5 százalékot meg fogja haladni.
Gyakorlatilag tehát minden területen bővülő kiadásokról beszélünk. Mi az, ami csökken? Talán kevesebb szó volt róla: például az állami kamatkiadások. És azt gondolom, hogy ez a felelős gazdálkodásnak a hangsúlyát is magában foglalja. Az állam kamatkiadásai érdemben 3 százalék alá csökkennek, uniós módszertan szerint GDP arányában 0,3 tizeddel csökkennek, a nettó kamatkiadások az idei várható 2,9 százalékról 2,6 százalékra.
Emlékeztetnék mindenkit arra, hogy ez néhány évvel ezelőtt a GDP 4 százaléka fölött volt. Ez azt jelenti, hogy a kamatkiadásokon több száz milliárd forintot spórolt meg Magyarország, több száz milliárd forintot spóroltak meg a magyar adófizetők.
Igen, ez a kiszámíthatóság, ez a stabilitás is kellett ahhoz, hogy amit meg tudtunk spórolni a kamatkiadásokon, azokat vissza lehessen fordítani például az egészségügyi ágazat béremelésére vagy az oktatási ágazat béremelésére. Ilyen szempontból tehát alapvető fontosságú, hogy az államadósság csökkentését, a fegyelmezett államháztartási gazdálkodást 2018-ban is megőrizzük.
Kiemelem ezt annak tükrében is, hogy a képviselői módosító javaslatok, egyéni képviselői módosító javaslatok beadásra kerültek, és látok olyan módosító javaslatokat, amelyek jelentősen felpuhítanák ezt a költségvetési gazdálkodást, ezt a költségvetést, ahol minden terület, gyakorlatilag minden terület többletkiadásokkal számol. Ha felpuhítjuk a költségvetést, az odavezet, amit már egyszer megtapasztaltunk 2002 után, amikor bizony nem stimmeltek a számok.
Engedje meg, Heringes Anita képviselő asszony, hogy idézzem önt. Ön azt mondta, hogy csak arra figyelünk, hogy stimmeljenek a számok, és nem látjuk az embert. (Heringes Anita: Mert az embert nem látjátok soha.) Képviselő asszony, ön pontosan tudja, hogy hova vezetett az, amikor nem stimmeltek a számok. Ne kelljen ismét elmondanom azt, hogy az elmúlt évtizedben mennyire nem stimmeltek a számok, és ez odavezetett, hogy 2010 előtt az önök javaslatára a bérek csökkentésére került sor a közszférában vagy a nyugdíjak csökkentésére.
Én azt állítom, hogy most egy olyan gazdaságpolitikai helyzetben vagyunk, ahol különböző területekre több forrás áll rendelkezésre úgy, hogy a kormánytól független Állami Számvevőszék, a kormánytól független Költségvetési Tanács és a kormánytól független hazai és nemzetközi elemző szervezetek szerint stimmelnek a számok, vagyis a költségvetés stabilitását is meg tudjuk őrizni.
Ezen környezet alapján tehát azt gondolom, hogy a költségvetés esetleges módosításainak későbbi megvitatását követően, ha a tisztelt Országgyűlés megőrzi a beterjesztett költségvetésitörvényjavaslat főbb irányait, akkor azzal tudunk számolni, hogy valóban a munkából élők költségvetése lesz a 2018-as költségvetés. Valóban a családok további megerősítéséről fog szólni ez a jövő évi költségvetés, és mindamellett, ahogyan említettem, a hosszabb távú stabilitást is meg tudjuk őrizni.
Ezen gondolatokkal javaslom a tisztelt Országgyűlésnek a későbbiekben a módosító indítványok megvitatását, majd ezt követően a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
