DR. DÁVID IBOLYA
DR. DÁVID IBOLYA
DR. DÁVID IBOLYA, az MDF képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozása történelmi esemény. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy ennek fázisai és különféle állomásai is bizony történelmi jelentőséggel bírnak. Ilyen volt az Európai Megállapodás megkötése, ilyen volt, amikor Magyarország tagjelöltté vált, és a csatlakozási tárgyalások megkezdődtek, és ilyen lesz a tárgyalások eredményes lezárása, a csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás, a csatlakozási szerződés véglegesítése, a népszavazás, és mindezek lezárásaként a belépés.
Ennek sorában érkeztünk el az alkotmánymódosításhoz, amelyről szintén elmondhatom, hogy nagy jelentőségű, történelmi jelentőséggel bíró állomás. Ám rögtön ezután szeretnék is ünneprontó lenni, hiszen meg kell állapítanom a Magyar Demokrata Fórum nevében is, hogy mi mégis úgy érezzük, hogy a kormány és a kormány által benyújtott előterjesztés nem közelíti meg ezeket a magasságokat. Ha felidézzük az előzményeket, a politikai és a szakmai egyeztetés hiányát, valamint végigolvassuk az immár többször is módosított, sajnos számunkra még mindig nehezen elfogadható szöveget, nem uralkodhat el rajtunk az elégedettség és az emelkedettség.
Az előttünk fekvő alkotmánymódosító törvényjavaslat alig néhány hetes. Azonban néhány hétbe sikerült belesűríteni egy szokatlan megszövegezést, egy szokatlan konzultációt és a javaslat többszöri átdolgozását. Talán nehéz ezt alkotmányozásnak nevezni. Olyan is lett ez a szöveg, mint amennyi időt szántak rá maguk az előterjesztők. A kapkodást pedig végigkísérte a kormányoldal pártjainak politikai nyomása, mondván, aki szóvá teszi a hibás előterjesztést, az alkotmánymódosításra és a népszavazásra vonatkozó vagy a csatlakozással kapcsolatban kialakított kormányzati elképzeléseket kifogásolja, az a magyar csatlakozás kerékkötője. Nos, természetes, hogy ez nem így van, még akkor sem, ha nyomatékként még az is elhangzott, hogy egy előrehozott választás is lehetséges. Egy olyan törvényjavaslat, amelyből kimaradt az érdemi négypárti, valamint kimaradt a széles körű szakmai egyeztetés, és egy olyan törvényjavaslat az, ami előttünk van, amit egyszerűen beerőltettek az Országgyűlés elé. Nagyon sajnálom, hogy az ülésteremből kiment Eörsi Mátyás, aki néhány kitételt tett arra vonatkozóan, hogy volt itt már aláírt és szépen egyeztetett alkotmánymódosítás, és mégsem lett belőle semmi.
Ami ezzel mérhető, az európai uniós csatlakozásunkkal, az csak a NATO-csatlakozás volt, és én jól emlékszem arra, amikor a Szabad Demokraták Szövetségével az élen, az akkori ellenzéki pártok az aláírt hatpárti alkotmánymódosító csomagot felrúgták egy rendkívül kicsinyes belpolitikai probléma miatt. Már ma sem emlékszünk arra a vizsgálóbizottságra, ami kapcsán mérlegre kívánták tenni mindazt (Dr. Avarkeszi Dezső: Emlékszünk pontosan! Pontosan emlékszünk!), amiről Eörsi Mátyás most nagyon szépen beszélt, és nagyon egyetértettem vele, hogy vannak történelmi kérdések, amelyeket nem lehet a belpolitika mérlegére tenni, legyen az a NATO-csatlakozás, legyen az az európai uniós csatlakozás. Márpedig ezt az árukapcsolást alig két évvel ezelőtt egy rossz példa mutatásával bizony az akkori ellenzéki pártok megtették. Számomra mindez csak annak utólagos beismerése, hogy most úgy látják, mint ahogy láttam én akkor, vagy láttuk mi a Magyar Demokrata Fórumban, hogy vannak kérdések, amelyeket nem lehet belpolitikai kérdésekhez kapcsolni.
(16.40)
Az a hozzáállás, amivel a kormány előterjesztette az alkotmánymódosítást, ez egy olyan stílusú hozzáállás volt, amit még a Horn Gyula vezette kormány sem követett el, pedig abban az időszakban kétharmados többsége volt a kormánypártoknak, megtehette volna a kétharmadával.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az, hogy elhangzott, hogy az előző ciklusban az ellenzéknek nem volt megfelelő bizalma a kormánypártokhoz, ezért sok kérdést nem szavazott meg, számomra szintén elfogadhatatlan álláspont.
De térjünk vissza ahhoz, hogy miről szól ez az alkotmánymódosítás: hazánk alkalmassá tétele a közösségi jog rendszerének megfelelve, hogy Magyarország zökkenőmentesen csatlakozzon, valamint hogy az intézményrendszere és a jogrendszere megfelelően kapcsolódhasson a Közösségéhez. Ez rendkívül összetett feladat, és ennek a történelmi feladatnak a megvalósításába bizony úgy kezdtek bele, mint amikor a jó házépítő mester a tetőnél kezdi megépíteni a házát. Mind a mai napig sem nyilatkozat, sem kötelezettségvállalás nem hangzott el a kormány részéről azzal kapcsolatban, hogy a csatlakozáshoz szükséges tovább rendkívül fontos törvénymódosítások mikorra készülnek el, és azokról mikor kívánnak egyeztetéseket folytatni. Ne feledjük el, hogy egyrészt ki kell bontani az alkotmánymódosításban most szereplő mondatokat, és ezeknek egy jó része kétharmados törvénymódosítást igényel.
Az eddigiek ismeretében nyilván félő lehet számunkra, hogy a kormány egyszer csak benyújt egy olyan jogalkotásitörvény-módosítást vagy a választójogi törvény módosítását, vagy az önkormányzatiságot vagy a népszavazást érintő törvénymódosítást, amiről ismét nem lesz egyeztetés, és ismét az utolsó percben kerül az Országgyűlés elé. A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja részéről szerettük volna, hogyha több igényesség övezi az alkotmánymódosítást.
Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, a polgári kormány idejére esett az alkotmánymódosításnak az előkészítése, és a legfontosabbak közül két dokumentumot hoztam el. Az első dokumentum előterjesztés volt a kormány részére, és "Az Európai Unióhoz való csatlakozásnak a magyar jogrendszert és felkészülést érintő egyes kérdéseiről" címet viselte.
Ez az anyag az, amelyik több mint kétszáz oldalas anyag, és ez a kétszáz oldalas anyag különféle fejezetekben foglalkozik a közösségi jog és a tagállamok belső jogának a viszonyával, a közösségi jog és a nemzeti alkotmányok viszonyával, az alkotmánymódosítás kérdésével, a közösségi jog általános jogelveivel, az Alkotmánybíróság szerepével. És sok minden más kérdést érint, amiről itt ma komoly vita folyt: az Országgyűlés és a kormány illeszkedését az Unió döntéshozatali mechanizmusába, valamint a csatlakozás hatásait is, külön fejezetekben az önkormányzatiságra és külön az igazságszolgáltatásra vonatkozóan is. Ez az anyag egyébként teljeskörűen feldolgozta a tagállamok, valamint a tagjelölt országok közjogi berendezkedéseit tagságukkal vagy leendő tagságukkal összefüggésben. Ebbe az előkészítésbe az Igazságügyi Minisztérium akkor bevonta több egyetemnek a közösségi joggal foglalkozó szakértőjét, tanárát, parlamenti politikai pártokat, parlamenti bizottságokat, szakmai és tudományos szervezeteket. A hosszú listából azért szeretnék néhányat kiemelni: a megyei bíróságok, a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézete, a szakértői kamarák, az Európai Jogakadémia.
A másik fontos dokumentum, amit elhoztam, az a téziseket tartalmazza az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkkal összefüggésben az alkotmány és a jogalkotási törvény módosításáról. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a második anyag tartalmaz minden olyan alternatívát, amelyet a normaszöveg elkészítése során figyelembe kell venni.
Ezek megfelelő szakmai alapossággal elkészült anyagok, ezért tisztelettel kérem képviselőtársaimat, ne hivatkozzanak arra, hogy az előző ciklus nem készítette el megfelelő módon azokat a szakmai anyagokat, amelyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy a kormány ennél egy sokkal igényesebb előterjesztést nyújtott volna be az Országgyűlésnek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Elhangzott Eörsi Mátyás képviselőtársam részéről, hogy a Házszabály nem engedi meg azokat a lehetőségeket, amelyek adott esetben a NATO-csatlakozás miatti alkotmánymódosítást és egyéb - ha csak a józan paraszti eszünket elővesszük - ilyen döntések figyelembevételéhez szükséges módosításokat kizárnák.
Nos, én nem hiszek abban, tisztelt képviselőtársaim, hogy az Országgyűlés vitája a rendes eljárási menetben fogja meghozni azt az eredményt, hogy lesz alkotmánymódosításunk. Nem hiszek ebben, hiszen az sem véletlen, hogy a tizenkét éves szokásjogunk kierőltetett egy olyan általánostól eltérő menetrendet, amely általánostól eltérő menetrend a szokásjog útján kötelezővé tette minden alkotmánymódosítás előtt a négypárti és a szakmai egyeztetést is. Ezért most is abban bízom, hogy ha decemberig szeretnénk egy ilyen alkotmánymódosítást, akkor bizony ezt csak a négy parlamenti párt és frakciója aláírásával fog megszületni. Innentől kezdve pedig nem köt minket a Házszabály abban, hogy adott esetben a NATO-csatlakozást érintően milyen kérdésekre térünk ki, és abban sem, ami a Magyar Demokrata Fórumnak az első perctől kezdve írásos javaslata volt, amelyik azt javasolta, hogy a négypárti tárgyalások kapcsán az 1949. évi XX. törvény számot viselő alkotmányunkat egy egységes szerkezetbe foglalva lássa el új számozással.
Én még mindig nem értem, hogy miért nem elég szégyen sok-sok képviselőtársam számára a legsötétebb Rákosi-korszakot idéző 1949. évi alkotmányunk, miért nem ragaszkodnak ahhoz - és ezt 2000 tavaszán is felajánlottam, amikor a 2000. évi államalapítási évfordulónak és sok minden másnak a lehetősége adott volt -, hogy megváltoztassuk az alkotmány számát, ma pedig belépünk az Európai Unióba egy ilyen szégyenteljes évszámú alkotmánnyal.
Én ezért egy négypárti tárgyalás során ismételten szeretném arra kérni képviselőtársaimat, hogy gondolják át. És ha már sikerült elérnünk, hogy a NATO-csatlakozás kapcsán most önmaguknak bizalmat szavazzanak, minket pedig nem ez a bizalom, hanem valóban az alkotmány és az alkotmány alapján a működőképesség sokkal inkább foglalkoztat, akkor azt kérem képviselőtársaimtól, hogy térjünk ki a négypárti tárgyalások során az új számozást viselő, egységes szerkezetű alkotmány kérdésére, és térjünk ki arra ennek kapcsán, hogy bizony tükrözze ez az alkotmány, hogy a történelmére, a múltjára, a magyarságára büszke nemzet lép az Európai Unióba. Ezt pedig egy bevezető rendelkezés, vagy ahogy a szakzsargon mondja, egy preambulum tudja igazán biztosítani. Ehhez szintén megvan a szükséges anyagunk, amit írásban csatoltam képviselőtársaimnak, hiszen rendkívül jó alapot ad egy ilyen új bevezető gondolathoz a 2000. évben született, a Szent István-i államalapításról és a Szent Koronáról szóló törvényjavaslatunk bevezető gondolatisága.
Néhány szakmai érvet is szeretnék elmondani ahhoz, hogy túl azon, hogy rendkívül bánt engem mint magyar állampolgárt is, nemcsak mint jogalkotót, hogy a magyar alkotmány az 1949. évszámot viseli, az egységes szerkezetbe foglalás mellett azonban sok-sok érv szól. Például az is, hogy tizenhárom év módosítása kapcsán eléggé kaotikussá vált az alkotmány belső szerkezete; jó néhány betűjeles, aztán üres paragrafus, valamint üres bekezdés található a hatályos szövegben, amelynek sem a számozása, sem pedig a jogszabályi szerkezete nem méltó annak alaptörvényi minőségéhez és szelleméhez.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat nem mentes pontatlanságoktól sem és szakmai hibáktól sem. Néhányat szeretnék felsorolni, néhányat pedig majd az általános vitában.
Nem tartjuk szerencsés megoldásnak, hogy a tervezet az Európai Uniót és az Európai Közösségeket gyűjtőnéven egyszerűen csak Európai Unióként emlegeti. A különbségtétel mellőzése olyan fogalmi zavarokat eredményez, mint például az "Európai Unió alapító szerződései" kifejezés. A fenti szempontok alapján nem elegendő önmagában az Európai Unió alapszerződésére sem hivatkozni, hiszen az Unió nem jogi személy, ezzel szemben az Európai Közösségek mint nemzetközi szervezet rendelkeznek jogi személyiséggel.
A második ilyen kifogásom az úgynevezett felhatalmazási klauzulával kapcsolatos, "a gyakorlásra átengedett hatáskörök tartalma és kiterjedése a törvényjavaslatban" című részhez kapcsolódna. Ez egy igen bizonytalan megfogalmazás.
(16.50)
Tekintettel arra is, hogy a közösségi és tagállami hatáskörök határvonala az alapszerződések módosítása nélkül is folyamatosan és dinamikusan változik, legtöbb esetben éppen a tagállami hatáskörök rovására, pontosan ez a körülmény teszi indokolttá, hogy az alapszerződésekre történő formális hivatkozáson túl a hatáskörgyakorlás átengedésének az alkotmány adja meg a további kereteit, és határozza is meg ezt pontosabban.
Még egy észrevételem volna a csatlakozási klauzula pontatlanságával kapcsolatban, nevezetesen az, hogy olyan mondatot és kitételeket használ, amelyeket nem lehet értelmezni. A kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mérték - szól az alkotmány. Ki állapítja meg, hogy mi a szükség mérték? Ez számomra azt eredményezi, hogy ennek a rendelkezésnek egyáltalán nincsen jogi relevanciája. Az alapszerződéseket kizárólag az Európai Bíróság értelmezheti. De a tervezet alapján értelmezési lehetőséget kap a magyar Alkotmánybíróság is, ami minden bizonnyal komoly aggályokat vet fel a Közösség részéről.
Még egy észrevételem volna a belső jog és a közösségi jog viszonyához. A tervezetszöveg egyáltalán nem határozza meg a jogalkotó és a jogalkalmazó számára elengedhetetlen azon tételt, miszerint a közösségi jog szabályai automatikusan a magyar jogrendszer részét képezik; sőt, feltétlen elsőbbséget élveznek a hazai jogszabályokkal szemben. A közösségi jog elsődlegességének, a közösségi jog közvetlen hatályának, valamint a közösségi jog közvetlen alkalmazhatóságának mint alapelveknek a biztosítása elengedhetetlen eleme csatlakozásunknak, enélkül nincs csatlakozás. A javaslat szövegében az erre vonatkozó világos állásfoglalás számomra hiányzik.
De használ az alkotmánymódosítás olyan szakzsargont is, mint az Európai Unió egyéb vívmányai, amit szintén nem lehet egy alkotmányban értelmezni, hiszen rendkívül összetett jelentéstartalommal bír. Ehelyett javasolható inkább a közösségi jogi normákra, vagy a jogi aktusokra való hivatkozás.
Talán említhetném még azt is, hogy uniós polgárról beszél az alkotmány. Uniós polgár nincs, sem Magyarországon, sem Európában. Vannak az Európai Unió tagállamainak polgárai, és vannak az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező állampolgárai, de uniós polgár mint fogalom nem létezik.
Tisztelt Képviselőtársaim! A népszavazásra szeretnék áttérni, és a népszavazásra vonatkozó rendelkezések kapcsán magam is szeretném megerősíteni, hogy a kötelező ügydöntő népszavazásnak híve a Magyar Demokrata Fórum. Ám sok kérdés nyitott maradt az alkotmánymódosítás kapcsán. Elegendő-e pusztán a belépést vagy csak a csatlakozást lehetővé tevő népszavazásról rendelkezni most, amikor alkotmányt módosítunk?
Logikus lenne, hogy egy esetleges kilépést vagy felmondást úgyszintén kötelező és ezáltal ügydöntő népszavazás előzne meg. Ha erre nem kerül sor a jövőben, akkor ad absurdum az a helyzet is előfordulhat, hogy egy nagy támogatottsággal népszavazáson döntünk a belépésről, aztán a kormány vagy az Országgyűlés egyszerű többsége dönthet a kilépésről. Nyilván nem ez a jogalkotó szándéka, és nem lehet ez az előterjesztőnek sem szándéka.
A kilépés jogának belefoglalása a tervezetbe nem udvariatlanság, nem valamiféle pesszimizmus. A nemzetközi szerződések egyébként így köttetnek; egyben nemcsak a kilépést, hanem annak a felmondását is tartalmazzák. Ha megnézzük az Európa Tanács, az ENSZ, a nemzetközi szerződések sokaságát, egyébként mindegyik tartalmazza ezt a fordulatot.
Aztán vannak további kérdések is, amelyek nyitottak maradnak: az Unió belső reformja, az új tagok felvétele, az euróövezethez való csatlakozás. Azt is el kellett volna tudnunk előre dönteni, hogy akarjuk-e, hogy ez is alkotmánymódosítás tárgykörébe tartozzék, vagy nem; elegendő-e itt a véleménynyilvánító népszavazás vagy bármi, de legalább a négypárti viták és beszélgetések kapcsán ezeket a kérdéseket végig kellett volna gondolni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Magam is bízom abban, hogy sikerül egy megállapodástervezetben a négy parlamenti pártnak megállapodni. Erre vonatkozóan a Magyar Demokrata Fórum írásos javaslatát megtette, amely úgy szól, hogy javasoljuk kiegészíteni a kormány és a négy parlamenti párt között létrejött közös nyilatkozatot, hiszen nem vitás, hogy a kérdés tartalmát senki nem vitatja, kerüljön ebbe a négypárti megállapodásba.
Számomra úgyszintén egyszerű a kérdés: ha megfelelő garanciákat kap a Magyar Demokrata Fórum arra nézve, hogy ezt a négypárti megállapodást ki tudjuk bővíteni azzal, hogy a népszavazás kiírása a csatlakozási szerződés ratifikálását követő harmadik-ötödik napon, a kormány kezdeményezésére, a köztársasági elnök rendes hatáskörébe tartozó kérdés, mi készek vagyunk arra, hogy a legszűkebb szabályozási formában, de a legracionálisabb formában tegyük ezt meg. Hiszen most is a köztársasági elnök az, aki kiírja a népszavazást. Itt az a kérdés, hogy mikor írja ki. A mikorban nekünk két dologról kellene dönteni: az egyik, elfogadjuk-e azt, hogy négypárti egyetértéssel április 16-a és az azt követő néhány nap legyen ez, amikor a csatlakozási szerződésnek a parafálása megtörtént.
Én azzal együtt is, hogy sok kifogást emeltem az alkotmánymódosítás szövegével szemben, bízom abban, hogy sikerül a további tárgyalások kapcsán egy egyeztetett szöveget elfogadtatnunk. De szeretném felhívni képviselőtársaimat, erre 12 éves tapasztalatunk szerint reális esély csak a négypárti tárgyalások folyamatos és eredményes tárgyalása végén lehetséges.
Köszönöm szépen, elnök úr nagyvonalúságát külön köszönöm.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
