DR. HACK PÉTER
DR. HACK PÉTER
DR. HACK PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnöknő! Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A szabaddemokrata képviselőcsoport támogatja az előterjesztést mint a bűnözés elleni fellépés egyik lehetséges, hatékony eszközét. Támogatja az előterjesztésnek azt a gondolatsorát, amely egyfelől a szankciórendszer felülvizsgálatával szeretné befolyásolni az ítélkezési gyakorlatot is, és a közvélemény igényeit is kielégítő, ugyanakkor a törvényesség és az igazságosság igényeit is kielégítő büntetési rendszert teremt meg.
(11.20)
Támogatja azt az elképzeléssort, ami a második fő eleme a mi megítélésünk szerint a javaslatnak: hatékonyabb, a mainál hatékonyabb büntetőjogi eszközt biztosít a hatóságok számára a szervezett bűnözéssel szembeni fellépésre.
Végül támogatja a harmadik elemét ennek az előterjesztésnek, ami a mi megítélésünk szerint egyes, részint Magyarországon is új bűncselekményi típusok, részint Európában is újonnan megjelent bűnözési formák elleni fellépést tesz lehetővé. A hozzászólásomban szeretnék mind a három elemről szólni.
De a bevezetőben fel kell hívnom a figyelmet, összhangban államtitkár úr előterjesztésével, hogy a büntető törvénykönyvet a szabaddemokrata képviselőcsoport is csak az egyik eszköznek tekinti a bűnözéssel szembeni fellépés ügyében, és úgy tekintünk a büntető törvénykönyvre, amelyhez valóban csak akkor kell módosítással nyúlni, hogyha ez feltétlenül szükséges. Hiszen a bűnözés elleni fellépés, ahogy itt a tegnapi napirend előtti felszólalásban Isépy Tamás képviselő úr részéről is elhangzott, nem korlátozódik a büntetőjogra, a büntető törvénykönyvre, nem korlátozódik csak a büntetésekre, hanem ez egy széles eszközrendszernek az egyik eleme.
Mi a magunk részéről a bűnözés elleni kormányzati fellépésben rendkívüli fontosságot tulajdonítunk annak a bűnmegelőzési programnak, amely a tegnapi napirend előtti hozzászólásban is szóba került, amelyet a kormány az elmúlt hetekben fogadott el, és amely a bűnüldöző, igazságszolgáltatási hatóságok körén túlmenően is társadalmi összefogásra ösztönöz a bűnözés elleni harcban.
Rendkívül fontos elemnek tartjuk a bűnözéssel szembeni fellépésben azokat a kormányzati erőfeszítéseket, amelyek a rendőri jelenlétet próbálják növelni, hogy ez év nyarától ezerrel több rendőr jelenik meg a kormányzat szándékai szerint az ország utcáin, tehát az utcai jelenlét, a bűnmegelőzés aktív rendőri jelenléttel megtörténhet. Ezen belül különösen fontosnak tartjuk, hogy a főváros belvárosi részén, ahol a bűnözési fertőzöttség - bocsánat ezért a szakkifejezésért, de talán így rövidebb - különösen nagy, egy rendkívül mobil, száz főt meghaladó motoros rendőri járőrszolgálat felállítása van tervbe véve a nyártól kezdődően.
Ugyanígy fontosnak tartjuk a bűnözéssel szembeni fellépés hatékonyabbá tétele, a bűnözés új jelenségeivel szembeni sikeresebb igazságszolgáltatási fellépés ügyében azt az igazságszolgáltatási reformcsomagot, amelyre államtitkár úr is utalt, és amely mind a bíróságok, az ügyészségek dolgozói egzisztenciális kérdéseinek rendezésével, mind az eljárásjogok, a büntető-eljárásjog reformjával, mind a hatáskörök megváltoztatásával szeretné a magyar igazságszolgáltatási szervezetrendszert - a rendőrségtől kezdve a bíróságig bezárólag - alkalmasabbá, sikeresebbé, hatékonyabbá tenni, az igazságszolgáltatás munkáját hatékonyabbá tenni. Hiszen az a meggyőződésünk, hogy a bűnözéssel szembeni legerőteljesebb visszarettentő erő nem a büntetés súlyosságában, hanem elkerülhetetlenségében fogalmazódik meg.
Ezért a kormányzatnak az igazságszolgáltatási reformmal - és azokkal a tervekkel, amiket említettem - az a célja, hogy minél kisebb esélye legyen egy bűnelkövetőnek arra, hogy büntetlenül megússza a bűncselekmény elkövetését.
Örömünkre szolgál az, hogy mind a tegnapi napirend előtti felszólalásból, mind az alkotmányügyi bizottság vitájából, mind ennek a törvénynek az előzményeiből kiderül az, hogy a bűnözéssel mint nemkívánatos, mint negatív társadalmi jelenséggel szembeni fellépés valamennyi parlamenti párt közös elhatározása, közös elszánása. Úgy érzem, az új magyar demokrácia, a '90 óta alakuló rendszerváltás folyamatának megvédése is közös feladatunk; azzal, hogy világossá tesszük a polgárok számára, hogy a bűnözés növekedése, a közbiztonság romlása nem a demokrácia szükségszerű velejárója, nem a demokrácia tehet a bűnözésről, hanem egyéb tényezők. Valamennyi parlamenti pártnak - amely számára a demokrácia fontos - fontos érdeke a bűncselekményekkel szembeni fellépés.
Ezért tartom örömtelinek azt, hogyha nem is teljes egészében, de több ponton bekerült ebbe a törvényjavaslatba - és számomra úgy tűnik, egyik ihletője volt ennek a törvényjavaslatnak - az az előterjesztés, amelyet a Magyar Demokrata Néppárt képviselői terjesztettek elő, Kutrucz Katalin és Kónya Imre, és amelynek bizonyos pontjai fellelhetők ebben a javaslatban; vannak olyan pontok, amelyek nem, de amelyekről további tárgyalásokat érdemes folytatni. Én nagyon-nagyon jelentősnek tartom azt, hogy ez valóban többpárti törekvés, hogy a bűnözéssel szemben sikeresebb legyen a fellépés.
Maga az előterjesztés - mint említettem - három problémakörre koncentrál, természetesen minden részletére nem tudok itt kitérni.
Az egyik problémakör a büntetések súlyosítása - ha egyszerűsítve fogalmazok. Úgy gondolom, hogy itt is tekintetbe kell azt venni, amire az államtitkár utalt, hogy a büntetéskiszabási gyakorlat enyhülése nem feltétlenül a törvényalkotói szándékból következik. 1993-ban, amikor még az MDF-kormány idején az akkori kormány a büntető törvénykönyv viszonylag nagyobb, átfogó reformját terjesztette elő, nem azzal a céllal terjesztette elő, hogy enyhébb büntetési gyakorlat alakuljon ki generálisan, hanem bizonyos tényekre próbált reagálni. Ennek ellenére az lett a következmény, hogy a büntetéskiszabási gyakorlata a bíróságoknak enyhébb irányba mozdult el, azokkal a megszorításokkal, amikre az előterjesztés utalt, hogy nemzetközi összehasonlításban ez még mindig meglehetősen súlyos ítélkezési gyakorlat.
A magunk részéről támogatjuk azt az elképzelést, ami a büntetéskiszabási gyakorlatot a büntető törvénykönyv módosítása útján is szeretné a szigorítás irányába elmozdítani. Támogatjuk az életfogytiglani szabadságvesztésnél a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi vagy legkésőbbi időpontjának a módosítását. Mi szeretnénk felvetni azt az 1994-ben már előterjesztett, és korábbi törvényekhez is benyújtott javaslatunkat, hogy ez az időhatár ne a törvényben szereplő 30 éves időtartamig tartson, hanem ennél hosszabb, 40 éves időtartamig, amely szerintünk az ítélet kiszabásánál eléggé nyomatékosan jelenik meg - hogy a bíróság úgy ítéli meg adott esetben a konkrét bűncselekmény súlyát, hogy mintegy 40 éves időtartam előtt semmilyen körülmények között ne legyen feltételes szabadságra bocsátható a bűnelkövető.
Támogatjuk azt az elképzelést is, ami az ítélkezési gyakorlatot a büntetési minimumok felemelésével próbálja a szigorítás irányába mozdítani, hiszen több esetben az előterjesztés a jelenlegi egynapos minimumot egy évre emeli fel, tehát a büntetési tétel egy év és öt év közötti mezőben lesz kiszabható, ezzel mintegy indirekt módon ösztönzi a bíróságokat, hogy ne az egy év alatti mezőben szabjanak ki büntetést olyan bűncselekmények ügyében, amiket a törvényalkotó súlyos bűncselekménynek ítél.
Ugyanakkor hangsúlyoznom kell azt is, hogy az SZDSZ véleménye szerint a büntetési gyakorlatot úgy kell alakítani hosszú távon, hogy a bírói mérlegelési jog szélesedjék ki. Tehát a bíró számára kell lehetőséget teremteni arra, hogy minél szélesebb mezőben szabjon ki büntetéseket.
Ha szabad példával érzékeltetnem, nyilvánvaló, hogy más a megítélése egy olyan emberölésnek, amit, mondjuk, bérgyilkosság jelleggel követnek el akár több emberen, és egy olyan, erős felindulásból elkövetett emberölésnek, amikor, mondjuk, évek óta a családját terrorizáló személyt végső kétségbeesésében egy gyermek megölt - amiről nemrégiben volt a sajtóban is híradás, ahol egy rendkívüli családi konfliktusba a törvényalkotó nem tud betekinteni.
(11.30)
A bíró dolga, hogy lássa, a meglévő konfliktusok milyen feloldása, milyen kezelése történt, és hogy ezzel a cselekedettel milyen mértékű büntetés áll arányban. Ezért mi hosszú távon nem tartjuk kívánatosnak azt, hogy az Országgyűlés, a törvényhozás szűkítse az ítélkezési mezőt a bírók számára. Mi bízunk a magyar bíróságokban, hogy bölcsen tudnak dönteni.
A második problémakör a szervezett bűnözéssel szembeni fellépés hatékonyabbá tétele. A jelenlegi gyakorlatban - mint tudjuk -, az elmúlt években a szervezett bűnözés az egyik legsúlyosabb problémává vált. Nagyon sok lépés történt a szervezett bűnözéssel szembeni fellépés hatékonyabbá tételére, a rendőrségi törvény, a nemzetbiztonsági törvény adott ilyen eszközöket a hatóságok kezébe. A szervezett bűnözéssel szemben ma mégis vannak olyan tényezők, amelyek akadályozzák a hatóságok sikeres munkáját.
A szervezett bűnbandák tagjai erősen konspirált tevékenységet végeznek, és a bűnbanda egyes tagjainak a lebukása, azok elfogása nem eredményezi a bűnbanda egészének a felszámolását, hiszen az a gyakorlat alakult ki, hogy a lebukott hozzátartozóiról a banda többi tagja gondot visel, aki így nem válik érdekeltté abban, hogy együttműködjön a hatóságokkal, Abban az esetben viszont, ha együttműködik, hozzátartozóinak az élete és testi épsége is veszélybe kerülhet.
Ezért a büntetőjog területén is meg kell keresni azt az eszközt, amivel a bűnbandákkal, a szervezett bűnelkövetői csoportokkal szemben fel lehet lépni. Ez az előterjesztés szerintünk jó eszközt ad a hatóságok kezébe. Önmagában az is büntetendővé válik, ha bizonyos bűncselekmények elkövetésére szerveződő társaságban valaki a szervezet tagjává válik; nem kell külön bebizonyítani azt, hogy ő maga is aktív részese egy meghatározott bűncselekménynek, elég, ha a szervezeti tagságát bizonyítják. Ez az eszköz csak olyan értelemben helyeselhető, hogy tekintettel kell lennünk arra a rendkívüli veszélyre, amit a szervezett bűnbandák ma is és a jövőben is a társadalomra jelenthetnek. Ezt a veszélyt szerintünk csak ilyen eszközökkel lehet elhárítani vagy minimalizálni, ezért támogatjuk ennek a javaslatnak a bevezetését.
Végezetül a harmadik kör az új bűncselekménytípusok megjelenése és az ezekkel szembeni igazságszolgáltatási fellépés. Legyen szabad azt a személyes véleményemet erről a helyről megkockáztatnom, hogy az elmúlt évek egyik legvisszataszítóbb jelensége a magyar rendszerváltásban is a szexuális bűncselekmények új formáinak a megjelenése, ezen belül talán az egyik legundorítóbb jelenség a gyermekek igénybevétele ilyen típusú cselekedeteknél, illetőleg a gyermekek sérelmére elkövetett ilyen cselekmények. Magyarországon is jól ismert, hogy ez nemcsak hazai jelenség; Belgiumban, Franciaországban történtek ilyen, rendkívül nagy társadalmi felháborodást kiváltó cselekmények.
Ebben a tekintetben még az sem megnyugtató, hogy ez év első három hónapjában a házasság, a nemi erkölcs elleni bűncselekmények körében némi visszaesés volt tapasztalható, ezeknek a bűncselekményeknek a száma csökkent az első negyedévben. Így az SZDSZ támogatja azt, hogy önálló tényállásokkal és nagyon szigorú, adott esetben 12 éves büntetéssel is büntetni rendeli azt a személyt, aki gyermekeket von be szexuális bűncselekmények elkövetésébe. A kiskorúak bevonása a pornográfiába is rendkívül súlyosan büntetendő bűncselekmény lesz. Azt hiszem, ez egy jó lépés, támogatandó lépés, ami a társadalom támogatását is élvezi. Az SZDSZ ebben a körben is javasolja és támogatja az indítványok, illetve az eredeti előterjesztés elfogadását.
Utolsó szóként, tisztelt Ház, azt szeretném mondani, hogy összességében az SZDSZ által támogatott irányban történik a módosítás, de mi is nyújtunk be módosító javaslatokat, és készek vagyunk megvitatni a többi frakció módosító javaslatait is.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
