DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR
DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR
DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Mélyen tisztelt Országgyűlés! A Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja örömmel üdvözölte a T/398. számon beterjesztett törvényjavaslatot, amely reális, tiszta képet ad az 1944. december 21-én történtekről, az újkori magyar történelem egyik jelentős állomásáról.
Ez a törvényjavaslat most hatálytalanítja az 1954. évi XI. törvényt, amely a történelmi események eltorzításának, pártállami, hazug frazeológiájának korszakjellemző eszköze volt. Ha az előzményeket nézzük, úgy 1943 márciusától évtizedekre megszűnt Magyarország függetlensége és szuverenitása. A német csapatok bevonulásával kezdődött vészkorszak, a következőkben, a szovjet hadsereg előnyomulásával, az ország újabb megszállásához vezetett. Ennek egyik első szakaszát képezte 1944 októberében a debreceni tankcsata, amelyet követően ez a történelmi város kifosztva és súlyosan sérülve, de a német megszállástól megszabadult. Megkezdődött ugyan az új megszállás, a Szovjetunióé, amely ezután több mint 45 éven át tartott. A megszállóban történt változás olyan reményeket keltett akkor a magyar társadalomban, hogy az ország elindulhat a demokratikus kibontakozás felé. Ennek hitében a szovjet által megszállt területek politikai és közigazgatási megszervezésére történtek kísérletek, nemzeti bizottságok alakultak a keleti országrészekben, és december 2-án Szegeden létrejött a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front.
Miközben az ország közepén a szovjet csapatok Budapest ostromához sorakoztak fel, nyugaton pedig Szálasi Ferenc indult országjárásra, a Moszkvából Debrecenbe érkezett kommunista emigráció, a hazai politikai ellenzék és a hazafias katonatisztek egy csoportja kísérletet tett ideiglenes nemzetgyűlési forma megteremtésére.
(17.00)
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának időpontját - akkori szokás szerint - Sztálin születésnapja határozta meg. December 21-e volt ez a nap, amikor a Református Kollégium épületében gyülekező csoportok az új magyar törvényhozás alapjait igyekeztek letenni. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 230 főből állt, résztvevői 64,5 százalékban a kommunista, a szociáldemokrata és a Nemzeti Paraszt Párt képviselőiből tevődtek össze, míg 24,4 százalékát alkották a Független Kisgazdapárt képviselői. A képviselőket ezek a pártok kijelölték, a résztvevők nem választások eredményeként nyerték megbízásukat.
A másnap megalakuló kormányban a Független Kisgazdapártnak két tagja szerepelt. A nagy formátumú dr. Vásári István és az eredetileg javasolt Auer Pál külügyminiszterjelölt helyére, szovjet nyomásra, Gyöngyösi János került. Ez az Ideiglenes Nemzetgyűlés és kormány - megfélemlítettsége állapotában is - képes volt jelentős döntések meghozatalára. December 29-én kilépett a háborúból, január 20-án Moszkvában fegyverszüneti egyezményt kötött, de fő műve - a Nemzeti Paraszt Párt tervezetét elfogadva -, az 1945. március 15-én megszavazott, a magyar parasztság évszázados vágyát kifejező földbirtokreform volt. Ennek során 3,8 millió kataszteri hold földet osztottak ki 680 ezer szegényparaszt között, amelyet majd a következő korszakban Rákosiék ismét elraboltak tőlük.
Amikor tehát az Ideiglenes Nemzetgyűlés történelmi szerepére emlékezünk, a földreform korszakalkotó jelentőségét kell kiemelnünk. Emiatt a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt egyhangúan fogja megszavazni az elénk terjesztett törvényt. Köszönöm szépen. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
