Balázs Béla: Tavasz csatája
Az alvó földet megmarta a kígyó,
Mézes méreggel a dühös tavasz.
Vigyázz!
Lila felhők alatt
Sovány kamasz-fák kis, zöld szemei
Riadva néznek:
Mi ez?!
Virágot vérzik a mező.
Ezer gyereklány tágult szemei
Riadva néznek:
Mi lesz?!
Gázol s portyázó illatok
Száguldanak át rémült szíveken,
Dühös hordái a tavasznak.
Hiába minden!
Távoli dörgés. -
A nyírfák törzse sápadtan világít. -
Zápor, zápor!
Forró, szagos fúvása gyúló láznak.
A fájó föld lázadva lángol
Az éj felé.
Egy sárga fal tüze harap belé.
S a borús erdő dermedt villámlása,
A nyírfák fehér izzása dacol.
Ezüst csodáján elcsittul a rét,
S az ámuló gyümölcsfákon kigyúlnak
A tavasz fehér mártirglóriái.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir