47. Az egyeztető irány. Váczy János | Magyar irodalomtörténet

47. Az egyeztető irány.
Váczy János

Néhány jeles fiatal író az eddig ismertetett költői irányok egyikéhez sem csatlakozott szigorúan, bár mind a háromhoz vonzódott többé-kevésbbé. Nem idegenkedtek a franciások bölcseleti eszméitől, sem a klasszikus formáktól, sőt a hagyományos vagy a népies irány tárgyaitól s külalakjától sem: de első sorban mégis a német költészet hatása alatt állottak. Elméletben és gyakorlatban a művészi szép eszménye lebegett előttük, s a nyugot-európai versformák meghonosításán fáradoztak a nélkül, hogy kizárólag csak ezeket mívelték volna. A költői nyelv csinosítása, az ízlés nemesítése, a versformák bővítése volt főcéljuk, mint Kazinczynak, a kivel jobbadán egy időben kezdték működésüket; de mig Kazinczy a föllépése előtt kifejlett irányok közül inkább csak a klasszikainak hódolt s a német szentimentálizmus hatását éreztette. Verseghy Ferenc, Bacsányi János, Szentjóbi Szabó László, Dayka Gábor és mások a hagyományos magyar verset sem mellőzték s a franciások eszméit és tárgyait is tovább fejlesztendőknek tartották. Életsorsuk és költői irányuk egyaránt sok hasonlóságot mutat. Verset és prózát írtak a Magyar Musába, Magyar Museumba és Orpheusba; a József császár uralkodásának végén felbuzdúlt nemzet küzdelmeibe vegyűltek, ünnepelvén az abszolut uralom súlyától felszabadúlt magyar alkotmány visszaállításának napjait. Útmutatójuk és sok tekintetben mesterük Ráday Gedeon volt, a kitől nemcsak Kazinczy tanúlta a nyugot-európai versformákat, hanem ez utóbbiak is, osztozván Rádaynak egész felfogásában, mely a klasszikai és hagyományos magyar vers mívelését sem zárta ki a nemzeti költészetből.

Ráday Gedeon Ráday költői működése Verseghy Ferenc Verseghy költeményei Verstani értekezések Bacsányi János A kassai magyar társaság Bacsányi Bécsben Bacsányi művei Szentjóbi Szabó László Dayka Gábor

Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir