Greguss (Gregusch) György,
Greguss (Gregusch) György,
ág. ev. lelkész, divéki Turóczmegyei származású volt; tanult Ivánkafalván, Pozsonyban és Kézsmárkon, hol 1729. okt. 30. a tanulók jegyzőkönyvébe így írta be magát: Georgius Gregus Divihino hungarus thurócziensis; tanára Buchholz György pedig ugyanazon jegyzőkönyvbe ezt jegyzé fel róla: Diligens iste proborumque morum scholaris paedagogus d. Fischer et Szontagh collecta stipe cum Mudrony discessit Vitebergam praevia valedictione publica 4. Febr. 1736. A vittenbergai egyetem anyakönyvében márczius 26. írták be a nevét. Innét 1740-ben hazajövén, előbb Ozoróczon az Ottlik család udvari, utóbb, Andricius Izsák halála után, Selmecz rendes tót papja lett, hol 1791-ben meghalt.
Munkája: Disputatio theologica de Juramento per Dei Genitricem et Sanctor reliquos minime praestando, Praeside Christoph. Henrico Zeibichio. Wittebergae, 1739. (Alkalmat adott neki megírására az, hogy III. Károly 1731-ben rendeletet adott ki a vallásügyben, melynek IX. pontja kötelességül tette a protestánsoknak, hogy római-katolikus minta szerint esküdjenek. Ennek igazolásául: Juratus Sodalis Jesuitarum cz., sokak véleménye szerint Malevics munkát írt, ennek czáfolatáúl egy: Juratus Christi Sodalis mást fogalmazott, mind a kettőt pedig G. vitairatához csatolva adta ki; utóbbinak szerzője Csernanszky János szulyói tanító volt; nevét értekezése végén levő mondatának kezdő betűi alá rejtette.)
Catalogus Bibl. Franc. Com. Széchenyi I. 432. l.
Bartholomaeides, Memoriae Ungarorum 239. l.
M. Tudományos Értekező 1862. I. 348. l.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
