Héder Henrik
Héder Henrik (? – Föveny, 1274. szept. 26–29. között): nádor. A Héder nemzetségből való Henrik fia. 1244–45-ben Vas, 1247-től 1260-ig Somogy vm.-i ispán. 1254-től 1266-ig nádor és pozsonyi ispán. IV. Béla híveként vett részt az 1260-i morvamezei és az 1265-i isaszegi csatában, az utóbbiban két fiával együtt fogságba esett. 1267-től 1270-ig szlavón bán. 1270-ben V. István bosszújától félve II. Ottokár cseh kir.-hoz csatlakozott, az ellene küldött sereget 1270-ben megverte, de 1271-ben várait elvesztette és Ausztriába kellett menekülnie. Politikai pályáját V. István halála után folytatta. 1272–73-ban sói és ozorai bán. 1273–74-ben szlavón bán. ~ ölte meg Béla macsói hg.-et, az uralkodóház egyetlen nagykorú tagját, majd Gutkeled Joakimmal és más dunántúli nagybirtokosokkal pártot alakítva az ország DNy-i részén független tartományúri hatalomra tett szert. Hol a kir.-né mellett, hol vele szemben állt. A Csákok pártjának kialakulása után 1274-ben Szlavóniába akart visszavonulni és túszul a kir. öccsét, András hg.-et elfogta. Csák Péter Fövenynél (Fehérvár alatt) utolérte, a csatában elesett. ~ alapította Kőszeg városát, erről fiai a Kőszegi vagy Henrikfi nevet viselték. Régebbi irodalmunkban helytelenül Németújváriaknak (vagy németesen Güszingieknek, Küszinieknek) is nevezték őket. – Irod. Karácsonyi János: A magyar nemzetségek (II., Bp., 1901).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
