Esbaal Saul negyedik, legkisebb fia (1Krón 8,33; 9,39). Nevének jelentése nem egyértelmű: Baal embere, vagy az Úr embere. Ez utóbbi értelmezést erősíti meg az 1Sám 14,49, ahol Jisvinek nevezik, a LXX pedig ugyanezen a helyen Iszjónak, azaz Jahve emberének. A történeti tudósításokban Isbóset (szégyen embere) néven szerepel. A névváltozás idejéről és okáról nem tudósít a B.
Saul halála után ő lett - Abnér jóvoltából Izráel királya. Uralkodásának ideje bizonytalan. Dávid hét és fél évig volt Hebrónban Júda királya (2Sám 2,11), ugyanennyi ideig lehetett Isbaál Izráel királya (vö. 2Sám 3,1).
Esbaal valójában tehetetlen bábkirály volt Abnér kezében. Ez pecsételte meg sorsát is. Egy alkalommal Abnér bement Saul másodfeleségéhez, Ricpához. Esbaal joggal kérte ezt számon tőle. Adónijjá csak kért hasonlót, és meg kellett halnia (1Kir 2,13kk). Abnér haragjában Dávidhoz pártolt, de amikor követségben járt nála, Jóáb meggyilkolta. Esbaal nem tudott úrrá lenni a helyzeten. Két vezére álmában meggyilkolta. Levágott fejét, jutalom reményében, Dávidhoz vitték. Dávid a gyilkosokat kivégeztette (2Sám 4,12). Esbaal fejét Abnér sírjába temették el (2Sám 4,12). Így lett teljessé Isten ítélete Saul házán. Nem Abnér, hanem Isten vette el a királyságot Saul házától (1Sám 13,13k; 15,23.28; 28,16kk).