ÜNNEPEK.
ÜNNEPEK. Izráel szent ünnepei, amelyek alkalmával az egész nép bemutatta különleges tiszteletét. Összesen hét ilyen volt:
1.) A páska vagy kovásztalan kenyerek ünnepe a sínai-hegyi törvény adása előtt rendeltetett, hogy az Egyiptomból való kivonulásról ünnepélyesen megemlékezzenek. Niszán hó 14-én kezdődött, és egy hétig tartott (3Móz 23,5–8). Minden izráelita férfinak részt kellett vennie rajta (5Móz 16,16).
2.) A pünkösdöt, vagy hetek ünnepét a páska-ünnep után 50 nappal tartották. Csak egy napig tartott, és a búzaaratás végét jelentette; új búzából frissen sütött két darab kenyeret mutattak be Istennek áldozatul (5Móz 16,9–12).
3.) A kürtzengés vagy újhold ünnepét a hetedik hónap (október) első napján tartották, és ez a polgári év kezdetét jelentette (újév) (3Móz 23,23–25).
4.) Tíz nappal ezután tartották a nagy engesztelési napot, mint az egész nép bűnbánatának és bűne feletti gyászának napját. A főpap Isten színe előtt vallotta meg az egész gyülekezet bűneit, és egy különleges áldozati állat vérével ment be a szentek szentjébe, hogy bocsánatot szerezzen Istentől a nép bűneire (3Móz 16; 23,26–32). Ez a nap az »ünnepek ünnepe«.
5.) A lombsátor ünnepe az utolsó, amelyet a törvény rendelt. Öt nappal a nagy engesztelési nap után kezdődött (3Móz 23,34–36; 5Móz 16,13) és nyolc napig tartott; Kánaánba, az ígéret földjére történt bevonulásra emlékeztetett a hosszú pusztai vándorlás után.
6.) A gyertyagyújtás ünnepe (hannuka) a makkabeusi korra emlékeztet, amikor a templomot megtisztították és újra felszentelték. Nyolc napig ünnepelték kiszlév hó 25-ével kezdődőleg (decemberben).
7.) Purim ünnepe megemlékezés volt az Eszter királyné által történt szabadulásról a babiloni fogság idején, mert meg tudta hiúsítani Hámán ördögi támadását (Eszt 9,1–10).
1.) A páska vagy kovásztalan kenyerek ünnepe a sínai-hegyi törvény adása előtt rendeltetett, hogy az Egyiptomból való kivonulásról ünnepélyesen megemlékezzenek. Niszán hó 14-én kezdődött, és egy hétig tartott (3Móz 23,5–8). Minden izráelita férfinak részt kellett vennie rajta (5Móz 16,16).
2.) A pünkösdöt, vagy hetek ünnepét a páska-ünnep után 50 nappal tartották. Csak egy napig tartott, és a búzaaratás végét jelentette; új búzából frissen sütött két darab kenyeret mutattak be Istennek áldozatul (5Móz 16,9–12).
3.) A kürtzengés vagy újhold ünnepét a hetedik hónap (október) első napján tartották, és ez a polgári év kezdetét jelentette (újév) (3Móz 23,23–25).
4.) Tíz nappal ezután tartották a nagy engesztelési napot, mint az egész nép bűnbánatának és bűne feletti gyászának napját. A főpap Isten színe előtt vallotta meg az egész gyülekezet bűneit, és egy különleges áldozati állat vérével ment be a szentek szentjébe, hogy bocsánatot szerezzen Istentől a nép bűneire (3Móz 16; 23,26–32). Ez a nap az »ünnepek ünnepe«.
5.) A lombsátor ünnepe az utolsó, amelyet a törvény rendelt. Öt nappal a nagy engesztelési nap után kezdődött (3Móz 23,34–36; 5Móz 16,13) és nyolc napig tartott; Kánaánba, az ígéret földjére történt bevonulásra emlékeztetett a hosszú pusztai vándorlás után.
6.) A gyertyagyújtás ünnepe (hannuka) a makkabeusi korra emlékeztet, amikor a templomot megtisztították és újra felszentelték. Nyolc napig ünnepelték kiszlév hó 25-ével kezdődőleg (decemberben).
7.) Purim ünnepe megemlékezés volt az Eszter királyné által történt szabadulásról a babiloni fogság idején, mert meg tudta hiúsítani Hámán ördögi támadását (Eszt 9,1–10).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
