Tőzsdeadó,

Full text search

Tőzsdeadó, gyüjtő neve azoknak az adónemeknek, amelyek a tőzsdei forgalom tárgyai gyanánt szolgáló reális és ideális javakra és az ezek iránti ügyletekre vannak vetve. A T. név tulajdonképen egy állam törvényhozásában sem fordul elő és alatta nem is a tőzsdére v. a tőzsdelátogatókra kirótt adókat kell érteni, mert az a tőzsdén kivüli értékpapiros- és áruügyleteket is terheli. Az elnevezés onnan eredt, hogy azok az ügyletek, amelyek az ilynemü forgalmi adókkal vannak megróva, legnagyobb részben a tőzsdén köttetnek. A T. a fennálló adórendszerek egyik hézagát igyekszik kitölteni s a kereseti adó kiegészítője gyanánt szerepel. Az elfogulatlan törvényhozók a T. beállítását mindig csak adópolitikai rendszabályoknak tekintették, de miután az erős osztályérdekek politikai harcaiban az adóteher megoszlásának aránytalanságait, különösen az agráriusok, szerfölött túlozták és a tőzsdék hatását is veszedelmesnek bizonyítgatták: majd mindenütt azzal a várakozással néztek a T. elé, hogy az hathatós orvosszert szolgáltat a tőzsdei visszaélések ellen. E reménységek azonban sehol sem váltak be, a T. ugyanis még csak forgalom nagyságát sem birta módosítani, még kevésbbé volt képes másnemü korlátozásra. Jövedelmezősége sem olyan nagy, hogy valamely ország pénzügyi állapotaira nagyobb hatása lehetne. Méltányos, szükséges adónem ez, de egészben véve nem nagy jelentőségü.
A legelső T.-t Németország állítota fel 1881.; ez évben rótták ki az értékpapiros-kibocsátási adót, a tőzsdeügyletek és a sorsjegyek bélyegadóit. Az 1885-iki T.-ban az adókötelezettség alapjául az ügyletet állapították meg, kimondván egyszersmind az ügyletek kötjegykényszerét. A máig is érvényben lévő 1894-iki T. az adótételeket tetemesen, átlag a régiek kétszeresére emelte. - Ausztriában 1893 óta van érvényben a T.-törvény, mely kizárólag az értékpapiros forgalmát adóztatja meg, tekintet nélkül arra, hogy az illető ügyletek a tőzsdén vagy a tőzsdén kivül köttettek-e. Az adóegységek a kötések, az adótétel pedig kötésenkint belföldi papirosoknál 10 kr., külföldieknél 20 kr. Hogy hány darab részvény, vagy mekkora névértékü összeg tesz egy-egy kötést, azt a tőzsde szokásai határozzák meg. Az adófizetés külön e célra szolgáló bélyegjegyekkel történik s a forgalomban csakis bélyegezett papirosok szerepelnek. - Franciaországban igen kifejlett T.-rendszer áll fenn; a legutóbbi, 1893-iki T.-törvény szerint minden tőzsdei művelet jegyzék kiállítása mellett történik s e jegyzékek bélyegekkel látandók el. Az ügyletek közvetítői hitelesített lajstromokat vezetnek s ezeket az adóközegek bármikor megtekinthetik. - Angliában a kötjegykényszer alkalmazása mellett az ügyletek bélyegkötelezettsége van törvénybe iktatva. - Olaszországban 1877 óta alkalmaznak T.-kat, a jelenleg érvényben lévő adózás hasonít a francia T.-k rendszeréhez. - Hazánkban most folynak a T. tervezete fölött a tudományos viták és a bizottsági tárgyalások.

 

 

Arcanum Zeitungen
Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

Über uns Kontakt Press room

Languages







Arcanum Zeitungen

Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir