Szemérem elleni bűntettek.
Szemérem elleni bűntettek. A szeméremnek mint büntető védelemben részesített jogtárgynak fogalommeghatározása iránt eltérők a nézetek. Általános elismerésben csak a régi álláspontnak elejtése részesül, amely nem szigoruan jog, hanem erkölcsi, sőt vassái szempontok hatása alatt a büntetendőséget a nemi ösztönnek tilos kieglégítésében találta, ami minden házasságon kivüli közösülésnek megbüntetésére vezetett. E felfogás alatt az ide tartozó bűntetteket testi bűntetteknek (delicta carnis) nevezték. A modern felfogás az uralkodó nézet szerint a szemérmet sértő fajtalan cselekményt v. fajtalanságot (l. o.) érti. Bármiként álljon is a dolog, ha az u. n. Sz.-et, vagyis azokat a cselekményeket vizsgáljuk, melyek a modern törvényhozásokban mint a szemérem ellen elkövetett büntetendő merényletek szerepelnek, azt találjuk, hogy a szemérem kétféle szempontból részesül büntetőjogi védelemben, mely két szempontnak megfelelően a Sz.-et két nagy fő csoportra lehet osztani. Az egyik szempont a személyes szabadság, a másik szempont a szeméremhez fűződő társadalmi érdek szempontja. Az első szempontból a törvényhozó védelmébe veszi az egyénnek a nemi érintkezésre vonatkozó szabad rendelkezési jogát, s védelmébe veszi az egyént abban az irányban, hogy vele akarata ellenére nemileg senki ne érintkezzék. A másik szempont társadalmi érdekben az állampolgárok nemi életét bizonyos határok közé kivánja szorítani s bizonyos korlátokat akar felállítani a nemi ösztön oly eltévedései s kicsapongásai ellen, amelyek az egész társadalmi rendünk alapját tevő családi éeltet veszélyeztetni alkalmasak. Az első csoporthoz tartozó bűntetteknél az egyéni jog, a másik csoporthoz tartozóknál a társadalmi jog a bűntettnek jogtárgya, s elvileg nem téves azért az az állítás, mely szerint a két csoporthoz tartozó bűntettek jogtárgyuknál fogva különböznek egymástól, s igy jogtárgyuk szerint különböző két osztályt alkotnak; mig az a nézet, mely a mindkét csoportbeli bűntetteket a jogtárgy azonossága alapján egy osztályba sorozandóknak véli, csak abból indulhat ki, hogy a jogtárgyaknak fenn kiemelt kétfélesége csak látszólagos, mert lényegileg a látszólag különböző két jogtárgy - az egyéni jog és a társadalmi jog - nem más, mint ugyanannak az egy jogtárgynak, a szeméremnek két különböző szempontja, képletesen szólva: ugyanannak az egy éremnek két oldala.
Az első csoporthoz a következő bűntettek tartoznak: 1. a nőrablás (l. o.), ami azonban vitás, mert mások szerint, s igy jelesül a magyar btkv szerint is, a nőrablás a személyes szabadság elleni bűntett. 2. Leányrablás (l. o.), amelyre az előbbi megjegyzés szintén alkalmazandó. 3. Az erőszakos nemi közösülés (l. o.). 4. A szemérem elleni erőszak bűntette, mely alatt törvényünk annak cselekményét érti, aki valamely nőszemélyen erőszakkal vagy fenyegetéssel vagy pedig a nőszemélynek öntudatlan vagy akarata nyilvánítására vagy védelmére tehetetlen állapotában házasságon kívűl fajtalanságot követ el. A cselekmény tehát az erőszakos nemi közösüléstől abban különbözik, hogy a tettes áldozatával nem közösül, hanem másnemü fajtalanságot követ el. 5. A megfertőztetés (l. o.). 6. A magyar btkv terminologiája szerint u. n. szemérem elleni bűntett, vagyis annak cselekménye, aki magát valamely nő férjének szinli és a nőnek tévedését arra használja fel, hogy azzal nemileg közösüljön. A bűnvádi eljárás csak a sértett nőnek vagy férjének indítványára indítható. A büntetés 3 évig terjedhető börtön. Az 5. és 6. alatti cselekmények büntetés alá vételének teljesen jogosult célja az, hogy a nőnek a nemi érintkezésre vonatkozó szabad rendelkezési joga nemcsak a nyers erőszak ellen, hanem a tapasztalatlanságnak lelkiismeretlen kiaknázása és a megtévesztés ellen is megvédessék.
A második csoportba tartoznak: 1. a házasságtörés (l. o.), amely bűncselekménynek a Sz. orsztályába sorozása azonban vitás; 2. a vérfertőzés (l. o.); 3. a természetelleni fajtalanság (l. o.); 4. a kerítés (l. o.); 5. fajtalanságot tartalmazó iratok, nyomtatványok, a képes ábrázolatok nyilvános helyen kiállítása, árulása v. terjesztése. A magyar törvény ezt szemérem elleni vétségnek nevezi. A büntetés három hónapig terjedhető fogház és 100 forintig terjedhető pénzbüntetés; a szerző, készítő, nyomtató azonban hat hónapig terjedhető fogházzal s 500 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Az egyszerünek látszó tényálladék egy nagy s nehéz problemát rejt magában, amelynek adott esetben helyes megoldáa kiváló elmét tételez fel. A törvény célja ugyanis ez: sujtani a pornográfiát, de a tudomány s a művészet jogosult céljainak s érdekeinek veszélyeztetése nélkül. 6. Közbotrányokozás a szemérmet sértő cselekmény nyilvános elkövetése által. Büntetés három hónapig terjedhető fogház és 100 forintig terjedhető pénzbüntetés.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
