Lodomér,
Lodomér, a Monoszló-nemzetségből, 1257-1260. veszprémi éneklő-kanonok, 1264-66. V. István ifjabb király alkancellárja, 12678-79. váradi püspök, kit III. Miklós pápa, szokatlan módon, 1279 jun. 13. esztergomi érsekké nevezett ki. A váradi chartularium bámulatos erényü férfiunak nevezi. Nevezetes államférfiu volt, ki nagy érdemeket szerzett magának már a IV. Béla és V. István közt kitört viszályok csöndesítésében is; azonban IV. László iránt, ki 1283. még mint a reformpárt bölcsemberét magasztalta, csakhamar elhidegedett, s rossz kormánya és vallástalansága miatt többször panaszkodott Rómában, mire IV. Honorius pápa 1287-ben felszólította őt, hogy a kunok ellen keresztes háborut indítson s hatalmat adott neki a király kiátkozására: Izabella királynét pedig, ki nála Esztergomban keresett védelmet, a bibornokok kollégiumának 1287 aug. 2. kelt fölhatalmazása alapján a decemberi budai országgyülésen minden jogába visszahelyeztette. IV. László egyelőre tartózkodóbb lett, de IV. Miklós pápának 1288 aug. 8-iki bullája alapján L. érsek mégis jónak látta a keresztes hadjárat kihirdetését. E hadat azonban IV. László szétverte, mire a pápa Benvenuto püspököt mint pápai legatust teljes hatalommal küldte be. Ez már nem találta életben a királyt. L. teljes hévvel csatlakozott az új királyhoz, III. Andráshoz és őt Róma törekvéseivel szemben is védte. Hogy Habsburg Rudolf s a pápa fondorkodásait megelőzze, a gyorsan összehivott országgyűlésen királylyá választatta, barátruhában Budára hozatta s 1290 julius 23. Székesfehérvárt már királylyá koronáztatta Andrást, kinek részére az oligárkákat is megnyerte. Midőn IV. Miklós pápa Martell Károlyt Nápolyban magyar királylyá koronáztatta, nemcsak mint esztergomi érsek tiltakozott koronázó jogának ezen csorbítása miatt, hanem az egész tényt és eljárást is megtámadta. Amellett - mint már 1286. is - 1292 május 6. és 1294-ben Esztergomban tartományi zsinatot tartott, hogy az ország vallásbeli bajait saját hatáskörében intézze el. Majd, az 1291. évi országgyülés határozatai értelmében, lelkesen segítette a királyt a koronától elidegenített javak visszaszerzésében s 1297 jun. 27. VIII. Bonifác pápa is felhatalmazta őt, hogy az egyházi javakat visszatartó főurakat átok alá vesse. L. már időközben is alkalmazta az egyházi átkot azok ellen, kik különösen egyházmegyéje javait foglalgatták. E miatt tőle s a királytól mindinkább elfordultak a főurak, de ő mégis fáradhatatlanul buzgott a nemzeti párt szilárdításán, mig 1298 januárjában a fehérvizi keresztesek házában el nem hunyt hazájának ezen egyik legkiválóbb embere.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
