Címerállatok. Állati alakok, melyek a heraldikában, mint közönséges címeralakok fordulnak elő.
1. ábra. Kendy.
Ezek, vagy létezők, v. mesebeliek p. Grif, sárkány, egyszarvu, részint stilizáltak (p. sas, oroszlán) melyeknek alakjai a valóditól eltérők s normális helyzetüket is szabály határozza, részint természetesek, de ezeknek is a szokottnál soványabbaknak és nyulánkabbaknak kell lenniök.
2. ábra. Drugeth. 3. ábra. Tárczay.
Helyzetük feltüntetésére a címertan különböző kifejezéseket használ. Letépett (l. 1. Ábra) egy bizonyos állati tag (fej, láb), ha a vágás nem sima, hanem rojtozott; levágott, ha a vágás sima; fegyverzett az állat, ha nyelvvel, karmokkal, illetve patákkal s szarvakkal,
4. ábra. Berzeviczy. 5. ábra. Saurau.
madarak karmokkal és csőrrel ábrázolvák; fegyvertelen (l. 2. ábra), ha ezek hiányzanak; övezett az állat, ha szines sáv van dereka körül; guggoló (l. 3. ábra), ha guggoló helyzetben ábrázoltatik (p. majom, evet); kapaszkodó (1. 4. ábra), kecske, zerge; csonka (l. 5. ábra),
6. ábra. Zólyom. 7. ábra. Pócs.
ha valamely testrésze hiányzik; előtünő (l. 6. ábra), ha valamely osztási vonalból vagy sisakból csak feje látszik ki; törzs (l. 7. ábra), ha feje és hozzá felső testének kis része látható; növekvő (l. 8. ábra), ha a pajzs aljából, sisakból, osztási vonalból, vagy koronából első fél testével látszik ki; fél (l. 9. ábra), ha a mező közepén levágva, lebegőn látszik első fél teste stb.
8. ábra. Thurzó. 9. ábra. Bezerédy.