Aquatinta
Aquatinta (olasz), valamely ábrázolásnak rézlemezre való olyatén maratása, hogy a lenyomatok a tussal előállított rajzhoz hasonlítanak, azért az ilyen módon készült sokszorosítást tusmodoru rézmetszetnek is nevezik. Az eljárás ebből áll: először is a sokszorosítandó ábrázolás rajzolatát bemaratják a rézlemezbe, azután arra kolofónium vagy mastix-port szitálnak és melegítik hogy a por jobban rátapadjon. A porszemek között levő finom hézagokon át szivárogva a gyengített választóviz a rézlemezre jut és előbb az ábrázolás legvilágosabb, utóbb a kevésbbé világos részeket fokozatosan elfödve és a maratást részletenkint ismételve a tiszta, világos fehér és legsötétebb fekete között a legfinomabb árnyalatu átmetszetek állanak elő. Némelyek szerint Saint Non (1766 körül) és J. B. Le Prince (1781), (mindkettő francia), mások szerint W. Gilpin (1804) angol találta föl a rézmetszetü sokszorosítás e módját. A hildburghauseni bibliografiai intézetben alkalmazták először ez eljárást acéllemezre. L. Hántoló eljárás.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
