rangbeli
rangbeli melléknév és főnév rangbéli (népies, régies)
I. melléknév (-en) [e], -bb
1. Vmilyen rendű, rangú, vmilyen társadalmi helyzetű. Oh, ha én Egy tisztelet-példányt nyerek: Megköszöni egész vidék. Minden rangbéli emberek. (Arany János)
2. Magasabb rangú, vmely rangot viselő; előkelő, úri <személy>. Rangbeli hölgy, nő, nemes, úr. Az ünnepi ebédre csak rangbeli személyeket hívtak meg. Szegénynek semmije sincs, … jobb ha korán dologhoz szokik, beletanulja magát jövendőbeli állapotjába, mert bizony nem veszi el rangbeli ember. (Gyulai Pál) A rangbeli emberek nemigen engedték a maguk feleségeit és leányait a nedeci várba. (Mikszáth Kálmán) Ajánljanak ennek a fiúnak egy nekivaló, rangbéli lányt, mert ez már nem vesz el parasztot. (Móricz Zsigmond)
3. Magasabb rangra jellemző, magasabb rangot jelentő. Rangbeli állapot. Kezét csókoltam volna a | gyilkosnak, aki véremet megölte, | csak azért mivelhogy gyűrűjére egy | rangbéli, cimer volt felmetszve? (Katona József)
4. (ritka) Rangombeli, rangodbeli, rangjabeli stb.: velem, veled, vele stb. egyenlő rangú. Csak rangjabeli emberekkel érintkezik.
II. főnév -t, -ek, -je [e, e]
1. Magasabb rangú, vmely rangot viselő személy; úri ember. Az ünnepélyre csak rangbelieket hívtak meg. Kit temetnek Ily csonka szertartással? Ez jele, | hogy akit hoznak, öngyilkos kezekkel végezte éltét; bárha rangbeli. (Arany János–Shakespeare-fordítás) Nyilasék engem soha be nem vettek volna rangbelinek s az az egész … tábor, mely körülöttük állott, mint a szikla, engem be nem fogad. (Móricz Zsigmond)
2. Vkivel egyenlő rangú személy. Csak rangjabelivel barátkozott. A hercegnő nem nézne le engem, ha rangjabeli volnék. (Jókai Mór)
rangbeliség.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
