nyitány
nyitány főnév -t, -ok, -a
1. (zene) Vmely zenemű, főként opera, operett, zenekari szvit első, megnyitó, bevezető tétele; színpadi zenében rendsz. a zenemű fő motívumait tartalmazza. A zenekar a „Hunyadi László” nyitányát játszotta. Befejeződött a nyitány, s a … függöny föllebbent. (Jókai Mór) Kopogott a karmester, rázendítettek a nyitányra. (Kosztolányi Dezső) || a. (zene) Önálló műként, szonáta formájában írt zenedarab, a romantikában programszerű szimfonikus költemény. Ünnepi nyitány; Beethoven Egmont-nyitánya; Erkel ünnepi nyitánya.
2. (átvitt értelemben, választékos) Vmely eseménysorozat első, bevezető része. Ez az intézkedés egy új kor nyitánya volt. Ez a mérkőzés lesz az őszi bajnokság nyitánya. És mi az, hogy már két hete esik? Ez még csak a nyitány, mert most már az eső nem áll el soha. (Nagy Lajos)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
