kísértetes
kísértetes [í-e-ë v. i-e-ë] melléknév -en, -ebb [e, e]
1. (kissé régies, irodalmi nyelvben) Kísérteties. Milyen kisértetes ez a dal! (Petőfi Sándor) Szeretem a szomorú órák Kisértetes, intő hívását. (Ady Endre) Kisértetes danát a holt apák daloltak. (Tóth Árpád)
2. (ritka) Olyan, amelyben kísértet szerepel, kísértetjárás fordul elő. Erre mindenki tudott elmondani valami boszorkányos vagy kísértetes történetet. (Gárdonyi Géza)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
