THOREAU, HENRY DAVID (1817–1862) amerikai költő, esszéíró
Az ember sorsát az pecsételi, vagy inkább: az mutatja meg, hogy miképpen vélekedik önmagáról.
Walden, I. f. – Európa, Bp., 1969. 10. Szőllősy Klára;
Aki agyonüti az időt, mindenképpen az örökkévalóságot károsítja.
Nem ismerek bátorítóbbat, mint az embernek azt a kétségbevonhatatlan képességét, hogy tudatos erőfeszítéssel jobbítsa életét… Megváltoztatni magunk jellegét: ez a művészetek legmagasabbika.
Jól olvasni, azaz megfelelő könyveket olvasni megfelelő hangulatban, ez nemesítő elfoglaltság, és jobban próbára teszi az olvasót, mint sok minden, amit a nap divatja megkövetel…
Az író az emberiség szívéhez és értelméhez szól, minden korban mindazokhoz, akik megértik.
Semmiféle módszer vagy tudomány nem pótolhatja az örökké éber figyelmet.
A jóság az egyetlen befektetés, amely mindig kifizetődik.
Légy Kolumbusza a benned rejtőző új világoknak, kontinenseknek, fedezz fel új csatornákat – nem a kereskedelem, hanem a gondolkodás számára.
Meg lehetne határozni a Mennyet így is: az a hely, amit kerülnek az emberek.
Excursions – Larousse des citations françaises et étrangeres. (Publ. sous la direction de Robert Carlier, Pierre Josserand, Samuel S. de Sacy, avec le concours de Jean-Louis Lalanne.) Larousse, Párizs, 1976. C 338. 1. sz. Molnos Lipót; –
Semmitől sem kell annyira félni, mint magától a félelemtől.
Id.: Emerson: Essay on Thoreau – Larousse des citations françaises et étrangeres. (Publ. sous la direction de Robert Carlier, Pierre Josserand, Samuel S. de Sacy, avec le concours de Jean-Louis Lalanne.) Larousse, Párizs, 1976. C 338. 5. sz.