2. Magyarok honfoglalása a Temesközben.
2422. Magyarok honfoglalása a Temesközben.
A magyar turáni népfaj. Legrégibb hazájuk Ázsiának ama területe, mely a kirgizek mai síksága és az Altáj-hegység között fekszik. Oda igazít bennünket a magyar név, melyet az altáji Mazar-tagh magaslatnak és a lejtőségein fakadó Madsar folyónak nevében találunk. Innen indultak ki a magyarok nyugat felé kb. 830–835 között. Tömlőkön, vagy tán inkább a jégen, átkelve a Volgán és a Donon, második hazájukba, Lebédiába érkeztek, hol 835-től mintegy 889-ig laktak. Onnan 862 óta gyakran elkalandoztak Nyugat-Európa felé. Még Lebédiában történhetett, hogy a törzsekre szakadt magyarok, szomszédjaik és rokonaik a kazarok szokása szerint, központi hatalmat állítottak a maguk élére, midőn legelőkelőbb törzsfőnöküknek, Álmosnak mind észre, mind vitézségre nézve jeles fiát, Árpádot, ugyancsak a kazarok szokása és törvénye szerint, pajzsra emelték és fejedelmükké kiáltották ki. A besenyők támadásai következtében 889 táján a magyarok odahagyták Lebédiát. Egy részök visszatért régi hazájába, a másik nagyobb rész pedig Etelközben alapította meg harmadik ismert hazáját, mely mostani hazánkkal körülbelül egyforma terjedelmű lehetett. Magában foglalta Podólia délkeleti, Kiev vidékének délnyugati és a mai Románia éjszakkeleti nagyobb részét.* Etelközben mindössze csak öt esztendeig maradtak a magyarok.
Márki Sándor: A magyarok hazái. (Árpád és az Árpádok. 63. 1.)
Magyarok eredete.
Honfoglalás.
Glád.
A Délvidék elfoglalása. A fövényesrévi csata.
A honfoglalás befejezése
Temes-vidéki népek és magyarok.
A honfoglalók műveltsége.
Vezérek kora.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
