Alberti.
Alberti.
Alberti. 1390-ben az Alberti családbeliek birtokában találjuk, a kik a XV. században Alagon és Sikátoron is földesúri joggal bírtak. 1483-ban a Gyáli Kenderesi család is bír részeket e helységben. 1690-ben az elhagyott helyek között írták össze. Ekkor több család volt itt birtokos, mint a Sáfárok, Gellértek, Szeleczkyek. Az itteni evangélikus anyaegyház adatai szerint 1771-ben báró Szeleczky Márton tótokat telepített ide, a kik rövid idő alatt felvirágoztatták a helységet. 1737-ben már jelentékeny népességgel birt és a vagyonos helységek között foglalt helyet. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint Zeleczky (Szeleczky) Imre és Sámuel, valamint idősebb Váczy János voltak a helység földesurai. A XIX. század első felében az Almássy család volt a helység földesura. Jelenleg gróf Szapáry Istvánnak, Péternek és Tibornak van itt nagyobb birtokuk. Az ágostai hitvallásuak temploma 1770-ben épült. A helységben levő régi kastélyt a Szeleczky család építtette, melytől az Almássyak birtokába került régi kastélyt a Szeleczky család építtette, melytől az Almássyak birtokába került és jelenleg gróf Szápáry István tulajdona. A lakosság 4826 lélek, a kik leginkább ág. hitv. ev. tótok. Lakóházak száma 775. Posta, távíró és vasúti állomása Alberti-Irsa. Van ipartestülete is. A községhez tartozik Dánszentmiklós puszta, mely eddig Dános néven volt ismeretes, a hol Wekerle Sándornak van nagyobb birtoka. E puszta különben az utolsó időben oly nagy feltűnést keltett gyilkosság révén, melyet kóbor czigányok követtek el, ismeretes lett.
Alberti. – Gróf Szapáry István úrilaka.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
