Állóvizek.
Állóvizek.
Álló vizekben a vármegye nem bővelkedik, s a Vág és Morva folyó leirásánál jelzetteken kívül, még csupán a következőket tartjuk megemlítendőknek:
Az Ujlacska, Assakürt és Üzbég között elterülő több ezer ölnyi ingoványos mocsarak.
ZSITVAVÖLGYI RÉSZLET VAJKNÁL.
Saját felvételünk.
A Nadlány és Chinorán, továbbá a Tót-Soók és Tököld között elterülő hasonjellegü ingoványok és a Nyitra város, Tormos és Emőke alatt fekvő álló vizek.
A radosnai tó, mely mintegy 2000 méter terjedelmű s meleg forrásokból veszi eredetét, vize ennélfogva meleg és soha sem fagy be.
A hasonló jellegü, de csupán mintegy 24 méter kiterjedésü Pogrányi és a szintén meleg vizü bajmóczi érczvíz-tó. Könnyebb áttekintés szempontjából felsorolandóknak véljük még azokat a gyógyvizeket is, melyek e vármegye területén fakadnak, s melyekről eredetük helyének részletes leirásánál már megemlékeztünk. Ilyenek: a pöstyéni kénes hévvíz, s az ezzel hasonló jellegü hévvizek: Bankán, Elecskén és Kaplaton.
A büdöskői és konyatini sós kénvizek, a bajmóczi és kis-béliczi tiszta földes hévvíz és végül: az új-lehotai, onori, rédeki, sissói, szolcsánkai, ó-turai és tvrdomeszticzi savanyúvizek, melyekről a gyógyvizeket ismertető fejezetben fogunk bővebben megemlékezni.
AZ ÖRDÖGKEMENCZE RADOSNÁNÁL.
(Fejkép.) Saját felvételünk.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
