Kisbér és Bábolna.
Kisbér és Bábolna.
Hazánk lótenyésztésének Mekkája, hova az igazhívő hippológusok az egész világról áhitattal zarándokolnak: Komárom vármegye területén fekszik. Kisbér és Bábolna, ez a két állami ménesintézet, Komárom vármegyét a magyar lótenyésztés klasszikus helyévé avatta. Nemcsak Európa legjobb nevű lóismerői látogatják folyton ez intézeteket és ismertetik odahaza czikkekben és könyvekben, hanem a távol Keletről is, különösen a japánok keresik fel és tanulmányozzák e világhírű lótenyésztő-intézeteket. De nemcsak ezek az állami ménesek adnak értéket a vármegye lótenyésztésének. Részt kér ebből a nagyobb birtokosok és a kisbirtokosok lótenyésztése egyaránt. Az utóbbiról már régebbi íróink dícsérettel emlékeznek. Korabinsky írja (1786) az ácsiakról, hogy könnyű fuvarban egy nap alatt Budára hajtattak; Fényes pedig (1848) különösen a csallóközi nemes urak lótenyésztését dicséri, de megemlékezik a szőnyi és almási híres kocsisokról is, a kik magas, erős, serény lovakat tartottak.
A vármegye lótenyésztésére nagyon káros hatással volt a magyar szabadságharcz, mely Komárom várának folytonos ostromzár alatt tartásával vidékünk mezőgazdaságát nagyon sújtotta.
Az 1850. évi összeírás Komárom vármegyében csak 17.031 db. lovat talált, holott 1895-ben a lovak száma 28,501 darabra rugott. Járások szerint legkevesebb ló (5196) esett a tatai, legtöbb (8595) a gesztesi járásra. Ebben a járásban van a legtöbb magánménes, s ebben fekszik a két állami ménesintézet, a bábolnai arabsvérű és a kisbéri angolvérű tenyészet. Bábolna sajátságos körülménynek köszöni megalapítását. A XVIII. század nyolczvanas éveiben II. József császár megbízta Csekonics kapitányt, a mezőhegyesi ménes szervezőjét, hogy a hadsereg és Bécs székváros élelmezésére szükséges vágómarha szállítását közvetítse. Csekonics megfelelt a megbízatásnak: Erdélyben és az Alföldön sok ökröt szedett össze és küldött lábon Bécs felé. A beszerzési helyek távolsága következtében, szükségessé vált a birodalmi székvároshoz közelebb eső országrészben olyan gyűjtőhelyről gondoskodni, honnan a szükségletet esetről-esetre könnyen fedezni lehetett. Erre a czélra a buda–bécsi forgalmas országút (»Mészáros-út«) mentén fekvő és jó legelőjű Bábolna látszott legalkalmasabbnak. Megvették tehát 1789-ben ezt a pusztát gróf Szapáry Józseftől s itt helyezték el a Bécsbe szánt ökrök egy részét.
A háborús évek elmultával megszünt az ökörszállítás. Bábolnára ekkor a békelétszámra leszállított hadsereg fölösleges lovai kerültek. Ekkor Bábolna még mindig Mezőhegyes fiókjaként szerepelt s csak 1806-ban önállósították. A rendszeres tenyésztés 1816-ban kezdődött: ez évben állapította meg a bécsi ménes-felügyelőség a tenyészirányt: a keleti vérben való tenyésztést.
196Kezdetben a ménes javítására szükséges telivér arabs tenyészanyagot hazai tenyésztőktől vásárolták. Importeurök útján egy-két eredeti arabshoz is hozzájutottak, ilyen volt pl. a Gidran senior mén, mely a most Mezőhegyesen tenyésztett Gidrán-törzs megalapítója lett. Később azután eredeti importokkal emelték a ménes minőségét. Ilyen importok voltak: 1836-ban Aleppo és Damaskus vidékéről 9 mén, 5 kancza, közöttük a később kiváló jónak bizonyult Shagya, 1843-ban Egyiptomból 8 mén, 2 kancza; 1852-ben Szíriából 6 mén, 4 kancza; 1857-ben Szíriából 14 mén, 32 kancza.
A magyar állam 1868-ban vette át kezelésébe az állami lótenyésztő-intézeteket. A tenyészanyagot egy országos bizottság osztályozta, a meg nem felelőt kisorolta, a visszatartott állománynyal pedig a tenyésztést, szorosan keleti vérben, a legnagyobb gonddal folytatta. Vérfrissítés czéljából e korszak alatt is többször importáltak Arábiából eredeti tenyésztő-anyagot; így 1876-ban 9 mént; 1885-ben 4 mént és 4 kanczát, köztük O’Bajan fekete mént, mely magas kora ellenére még ma is fedező ménül szolgál; Kohailan mént, melynek félvér ivadékát: (Kohailan I.) az 1900. évi párisi kiállításon a grand championattal tüntették ki; 1897-ben 7 mént; végül 1901-ben a tenyészetben ma is használt 9 kanczát és 4 mént: Kohailan-Rashid, Siglavi-Bagdadi, Mersuch és Shechan-Shammar szerezték be.
A ménest katonailag kezelik. Alaplétszáma: 14 törzsmén és 200 kancza. A törzsmének magánkanczákat is fedeznek. Országos tenyésztési czélokra évenként 35–40 mén adatik át, a számfölöttieket pedig az évenként Budapesten a Tattersaalban tartott árverésen értékesítik.
Kisbért jóval később, 1853-ban alapították. Czélja kezdettől fogva az angol telivér és a magyarvérű félvér angol ló tenyésztése volt.
Kisbér, a hozzá tartozó terjedelmes pusztákkal, a Batthyány családé volt. Szabadságharczunk lezajlása után az osztrák kormány akkori birtokosától, gróf Batthyány Kázmértól elkobozta és állami ménesintézetté alakította át. A szervezéssel Ritter Ferencz altábornagyot bízták meg.
Az angol telivér-anyag behozatala Angliából 1854-ben vette kezdetét, 17 telivér anyakanczával és 6 telivér ménnel, melyek 1855-től kezdve, meghatározott díjért, magántenyésztők kanczáit is fedezhették, mely intézkedés ma is fennáll. További importok 1857-, 1860-, 1863-, 1864-, 1865-ben történtek. Ez évben vették a híres Buccaneert is, mely 19 futásban 11-szer volt első; Kisbéren1866-tól 1886-ig, tehát 21 éven át fedezett; ivadékai közül 9 nyerte meg a bécsi derbyt, Kisbér nevű csikója pedig az angol derbyt és a grand prix de Parist. Ivadékai a kontinens versenypályáin összesen 4,819.186 koronát nyertek.
Kisbért is 1868-ban vette át a magyar kormány s ez idő óta majdnem évről-évre telivér lovakat szereztek be a külföldről és a hazai jobb tenyészettekből. A kisbéri ménes és az országos lótenyésztés emelése körül hervadhatatlan érdemeket szereztek maguknak báró Wenckheim Béla és Kozma Ferencz, a kiknek emlékszobraik a kisbéri parkot díszítik. Nevezetesebb importok: 1872 (Cambuscan), 1879 (Verneuil), 1885 (Doncaster), 1892 (Gaga), 1893 (Dunure), 1894 (Fenék), 1896 (Kozma), 1897 (Bonavista), 1898 (Ganache) történtek.
Ezt a ménest is katonailag kezelik. Lóállománya: 16 törzsmén, 14 angol telivér kancza, 182 angol félvér kancza. Országos tenyésztési czélra évenként 25–30 mént adnak el. A telivér csikók 1867 óta évenként Kisbéren, a félvér ménes számfeletti anyaga évenként Budapesten kerül eladásra. A telivér csikók átlag-ára 4430 korona, a félvér 4 éves kanczáké 1690 korona volt.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
