Juhtenyésztés.
Juhtenyésztés.
A magyar juhtenyésztés fénykorában, a mult század elején, a vármegyének különösen jobbparti részén nem egy értékes nyáj volt található. A Németországból és Sziléziából nyájaikkal együtt, különösen a Dunántúlra települt czéhbeli birkások, a gesztesi és tatai járás mezőit is kiárendálták. A változott mező- és közgazdasági viszonyok hatása alatt azonban a juhtenyésztés itt is pangásnak indult. Az utolsó összeíráskor mindössze 79.348 juhot olvastak össze; legtöbbet a gesztesi járásban (30.238), legkevesebbet a tataiban (8776). Ma már csak egyes közép- és nagybirtokon űzik a juhtenyésztést nagyobb mértékben, de itt is csupán a tarlók s a rosszabb minőségű takarmányféleségek értékesítése szempontjából. A köznép tenyésztésében még ritkábban találkozunk birkával; ennek a minősége azonban határozottan jó. A közönséges, gyapjas, fejős anya átlagos élősúlya 40 kg., országos átlagban e súly csak 25 kg.-ra rúg. A gyapjúárak hanyatlásával az uradalmi tenyésztésben a hústermelő irány lépett előtérbe; a negretti-nyájak, nagytestű, főleg Rambouilletkosok alkalmazásával, fokozatosan fésűs gyapjas, nagytestű nyájakká alakíttattak át. Több helyütt az angol húsjuhok tenyésztésével is megpróbálkoztak; így Bábolnán southdown és oxfordshiredown, Kisbéren Cotswold birkával. Figyelemreméltó tenyészetek vannak jelenleg Lózert Kálmánnál Kisigmándon, a kisbéri és bábolnai ménesbirtokokon, a pannonhalmi főapátság és az esztergomi érsekség uradalmaiban, báró Solymossy László ószőnyi gazdaságában, stb.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
