Iparvállalatok egészségügyi berendezése.
Iparvállalatok egészségügyi berendezése.
Az iparágak közűl elsősorban a bányászatot illeti az elismerés. A bányászat teremtette meg Selmeczbányát s vele együtt az itt jelenleg honos iparágakat. Városunk közönsége a bányakincstárral szemben hálára van kötelezve, hogy bányáit az ezüst árcsökkenése szülte nehéz viszonyok között is üzemben tartja, s ezáltal a város létét, jövőjét biztosítja, a lakosságnak kenyeret ad.
A bányászat és kohászat egészségügyéről már megemlékeztünk, itt még csak a bányák friss levegővel való ellátásának módjára szorítkozunk.
A bányaigazgatóság a bányák kifogástalan szellőztetésére mindig kiváló gondot fordított. A bányák szellőztetését illetőleg korszakot alkotott a bányavizek levezetése czéljából 1748-ban megkezdett 10,520 m. hosszú Ferencz császár-altáró és az 1782-ben megkezdett 16,334 m. hosszú II. József-altáró megnyitása; ez időtől kezdve a munkások egészségi viszonyai szemlátomást javúltak.
Selmeczbányán a bányák szellőztetése természete úton történik, vagyis azon áramlat folytán, melyet a kül- és bányalevegő-rétegek hőmérsékletének különbségéből származó légnyomás hoz létre. Egyes munkahelyek szellőztetésére a szükséghez mérten időnként kézi ventilátorok és szellőztető dobok alkalmaztatnak. 226Nagyobb czentrifugális ventilátorok alkalmazása az itteni bányákban nem vált szükségessé, csak a Pjerg-aknában találunk egy Körting-féle vízsugár szeleltetőt, a mely óránként 1000 m3 levegőt szolgáltat. Az erővíz mennyisége óránként 4–53, esése 70 m.
Minden munkatelepen fürdő-helyiség van és gyülekező-terem, ezen utóbbiak rendeltetése, hogy a munkások ott magukat kipihenjék, ruhát váltsanak és lehüljenek; téli időben a bánya- és küllég közötti különbözet 30–40° C-t is kitesz.
A bányászattal való foglalkozást laikusok, kik a viszonyokkal nem ismerősek, az egészségre kártékonynak tartják, pedig olyan munkások, kik kedvezőbb anyagi viszonyok között kellőleg táplálkoznak magas kort érnek el.
A bányászat és fémkohászat mellett városunk legjelentékenyebb iparága a szivargyártás. Közegészségi szempontból véve, a gyártelep tisztántartására kiváló gondot fordítanak. Szállongó dohánypornak a munkahelyiségekben nyoma sincs. a munkatermek minden egyes pontja tágas ablakokkal, télen át a reggeli és esteli munkaórákban Auer-égőkkel felszerelt gázzal kifogástalanul meg van világítva. a gőzfűtés egyúttal a mesterséges szellőztetést közvetíti; ezenkívül még külön szellőztető kémények is vannak. Az 5 nagy munkaterem térfogata 10.270 m3 s így a jelenleg alkalmazásban lévő 834 munkás mindegyikére fejenként 12.31 m3 levegő jut. Ivó- és használati vizet a telep udvarán lévő kút kellő mennyiségben szolgáltat.
Ehhez hasonló czélszerű berendezésű a város másik két nagyobb gyártelepe, a kötőgyár és a czipőgyár is.
Mindhárom gyárnak saját orvosa van. A tisztaságra és a hulladék eltakarítására a gyárak igazgatósága kiváló gondot fordít. – Hátránya e nagyobb gyári iparágaknak, hogy városunkban a csecsemők és kis gyermekeknek egy része az anyai ápolást nélkülözni kénytelen, mert e gyárak jobbára női munkásokat foglalkoztatnak.
A kisebb iparvállalatok: szabó, czipész, asztalos, pékek és hentesek dolgozó műhelyei, a tanonczok éjjeli nyughelyei kevés kivétellel sok kifogás alá esnek; nincsenek ugyanis kellőleg tisztán tartva és szellőztetve; nagy bennük a por, kevés a belégzésre alkalmas levegő.
A vegyeskereskedések, különösen a szatócsüzletek egy része, alig 40–50 m3 térfogatú szűk, nedves szobácskákban nyer helyet, hol minden kigondolható élelmi czikk van fölhalmozva, egyúttal – tisztelet az egyes kivételeknek – porral vastagon bevonva.
A mi a Selmeczbányán honos iparágaknak az egészégre, a testi szervezetre való befolyását illeti, első helyen a bányászattal, mint városunknak legfőbb iparágával kell elszámolnunk.
Valószínű, hogy már a mult századokban a czélszerűtlen lakásviszonyok, s az ivásra használt rossz bányavizek vetették meg alapját az itteni bányásznép testi elsatnyulásának és részben szellemi fogyatékosságának is; hozzájárulhatott még ehhez a hiányos táplálkozás, de különösen a pálinka mértéktelen élvezete. Figyelembe veendő azon körülmény is, hogy a bányászat és kohászat hygienája egészen új keletű; a munkások egészségének megóvására a tudományos kutatások útján megállapított egészségügyi berendezések csak a legutóbbi években hódítanak tért.
Sok évnek kellett eltelni, míg a tudományos kutatások beigazolták, hogy a bányamunkások vérszegénységét nem a bányamunka, hanem a bélféreg okozza, az ólommérgezés különféle tüneteit pedig az ólomnak a szervezetbe való hatolása szűli. Munkásainknak eme két legveszedelmesebb kórját a munkahelyiségeknek hygienikus berendezése s a munkásoknak saját jól felfogott érdekükben testük és ruházatuk gondozása, tisztántartása, reméljük, mindenkorra eltüntették.
A dohánygyári munka sem egészségtelen. A szárító helyiségekben kissé magasabb hőfok van, mint a mennyit az emberi szervezet megkiván, de a munkások szívesen dolgoznak itt, s a megbetegedés közöttük nem gyakoribb, mint a többi munkahelyiségekben dolgozóknál.
Nagyobb óvatosságra int a kötőgyári munkások egészségi állapotára való felügyelet. A gyapjú- vagy pamut-fonál a feldolgozásnál ugyanis porlik. A köhögésre hajlammal bíró munkásnőket e gyári munkából rögtön el kellene bocsátani. – A czipőgyártás, a munkások egészségére nagyobb veszélylyel nem jár, legfeljebb a gépek és éles eszközök szülte sérülések elől kell védekeznie a munkásnak. 227– A kisebb iparágaknál leginkább a nem kellően tisztán tartott szűk helyiségek esnek kifogás alá és okoznak különféle kórokat.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
