Mezőgazdaság.
Mezőgazdaság.
Ezekből azt látjuk, hogy Heves vármegyét földrajzi helyzete, kitünő földje már a legrégibb időkben a mezőgazdaságra és állattenyésztésre utalta. Számtalan község, tanya alakult itt, melyekről a birtokadományozó, az osztályos és a határjáró oklevelek tanúskodnak. A szántóföldeket „aratrum” „ekealj” szerint rendezték. Az ekealj nagyon bizonytalan mérték, alatta akkora szántóföldet értettek, melyet egy nap alatt négy igás ökörrel fel lehetett szántani. Majd egy aratrumban a holdak vagy jugerumok bizonyos számát foglalták össze. Sokszor a föld nagyságát általános szólammal fejezik ki, hogy egy nyíllövésre, szemrevételre terjed ki. Majd a „sessiók”, telkek szerinti felosztás az elfogadott. A magánbirtokok konszolidáczióját jelzik a határhelyek pontos megjelölései. Az egri püspökség birtokainak pontos leírását tünteti föl az 1261-iki alapító oklevél. Gyöngyös vidékének leírását tárgyazza az egri káptalannak 1275-iki határjárási oklevele, melyet amaz alkalomból adtak ki, hogy az egri káptalan, György fiainak: Péter, Hethiró és Sándornak birtokait megjáratta és határait megújította.304) A határok miatt sok pör folyt, a pör sorsát rendesen határesküvel döntötték el. A határeskü módját szépen feltünteti a bélháromkúti apátság egyik oklevele. A bélháromkúti apát, Konrád, 1388-ban a határjárás megejtése után egyik vitás határkőre állott, melléje állottak még tizenhatan, részben szerzetes-társai, részben világi nemesemberek. Mind a tizenhatan leoldották övüket, levetették lábbelijöket s fejük fölött földet tartva, föld és határkővel bizonyítják, hogy a kérdéses földterület a bélháromkúti apátság ősi birtoka és az igazi határ ott nyúlik el, a hol Konrád apát mutatta.305)
304) W. 156; H. O. VI. 210.
305) Arch. Közlemények VI. XI. sz.
Heves vármegyében a XV. században Csánki összeállítása szerint 225 birtokos család vagy birtokos erkölcsi testület volt. A birtokföldek közül első sorban a szántóföldek „terrae arabiles” nevezetesek. Ezekből az egri püspöknek járt „termés tizede”, a decimae frugum. A „frugum” szót nagyon általános értelemben használják. III. Béla 1190-ben a pécsi egyház tizedeire vonatkozólag e szót akként magyarázza, hogy alatta búza, rozs, árpa, zab, könköly, sőt a hüvelyes vetemények is értendők.306) A XIII. századtól kezdve a termés alatt inkább csak a búza- és árpatermést foglalták össze, mert a rozsot „nons Bladorum,” zabot „quartalia Avenae”-t, kendert „fruges Canapum” külön szokták 480felemlíteni. Hogy később a termés alatt tisztán a búza- és árpatermést értették világosan megmondja a Liber S. Joannis a XVI. században a nagyprépost jövedelménél, hogy övé több birtokban a termés negyede, de csak a búzából (triticum), mivel az árpa (hordeum) a dékánnak jár.307) Különbséget tesznek okmányaink a tavaszi és őszi vetés között. A kalászokat kévékbe kötik, ezeket keresztekbe és kepékbe (capetiae, acervus) rakták. Az egri püspöknek számadásában a termést kepékben jelzik.308) A kepetized megváltását közönségesen „kepe-pénz”-nek nevezték. A termést azután a mezőről betakarították a csűrbe; az egri püspök udvarmestere 1493-ban egy nagy épületet, köznyelven „chyr” csűrt állíttatott Egerben a gabona elhelyezésére.309) Ezután a cséplés következett, elválasztották a magot a szalmától. A birtokokról rendesen kicsépelve adták be a gabonát.
306) F. II. 255.
307) L. S. Joannis 440.
308) Bakocs–Kódex 343, 391.
309) U. o. 373.
Heves vármegye gabonatermésére következtetést vonhatunk az egri püspökség számára beszolgáltatott tizedrészeknek, dézsmáknak mennyiségéből. Bálint egri kanonok 1493-ban Heves vármegyében a püspök számára 19.608 kalongyát (capetiae) számlált össze, ennek pénzértéke ekkor 1400 és fél forint volt.310) Ősi László és Nagy Péter tizedszedők 1495-ben Heves vármegyében 21.650 kepét számláltak össze, melynek pénzértéke 1548 forint volt.311) Heves vármegye Magyarország felső vidékén egyike volt a legjobban termelő megyéknek, mert ugyancsak 1495-ben Szabolcsban 21.410, Abaújban 12.364, Zemplénben 23.192, Sárosban 7896, Borsodban 21.000, Beregben 17.702, Zarándban 3816 volt a tizedbe eső kepék száma.312)
310) u. o. 343.
311) u. o. 391.
312) u. o. 391–92.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
