Kertészet. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai

Kertészet.

A kerti mívelésre is vannak adataink. Török, vagy inkább hisszük, török fajta bolgárok kertészkedtek a püspök kertjeiben, ezek kapálták, öntözték a tárkányi kertet323), ezeknek az udvarmester ruhaneműeket vett. „Öt töröknek vettem czipőt” írja 1495-ben,324) Therek Jankó az egri püspök fizetéses emberei közé tartozik.325) Az egri kertészeknek, Máténak és Pálnak, valamint a tárkányi kertésznek évi fizetése két forint volt.326) A hüvelyes vetemények közül meg van említve a vörös paprika (piper crocus), a vereshagyma (caepa), foghagyma (allium), aleum, borsó (pisa), lencse (lens), káposzta (caulis). A vörös paprika többször szerepel. A Bakocs-kódex szerint 60 denárért vettek foghagymát a kertekben való termelésre.327) Többször van szó a káposzta télire való eltevéséről. Az újvárosiak, vagyis a mai hatvani hóstya mellékének lakói kötelesek a püspök káposztáit (caules) megtisztítani, besózni és télire eltenni.328) A Bakocs-kódexben olvassuk, hogy királylátáskor az asztalra gyümölcsöket (poma), hagymát (cepas) és egyéb újdonságokat (novitates) vásároltak be.329) Továbbá új termelésre vettek különféle magvakat, borsót, lencsét a forrói vásáron 14 forintért.330) Említés van mazsoláról (wapessa), manduláról és (ryska) rízsről,331) máshol gyömbérről (zynziber) és szegfűről (zekfy).332)

323) u. o. 418, 370, 372.

324) u. o. 419.

325) u. o. 422.

326) u. o. 335, 355.

327) lu. o. 425

328) L. S. Joannis 543.

329) Bakocs-Kódex 353.

330) u. o. 356.

331) u. o. 414.

332) u. o. 422.