2. A vármegye és a város szerepe a nemzeti történetben a mohácsi vészig.
2722. A vármegye és a város szerepe a nemzeti történetben a mohácsi vészig.
Még a berendezés nagy munkájával volt elfoglalva a győri megyés püspök és a győri várispán, mikor Szent István harczba szólította a várnépeket, a nyugatról jövő támadások ellen. A támadást Konrád császár kezdte meg, a kivel a nyugati határ rendezetlen volta miatt keveredett háborúba István király. Konrád császár 1030 nyarán Moson vidékén áttört a határerősítéseken s a Rábáig nyomult előre.
István király a régi hadviselés elveit követve, nem bocsátkozott nyílt csatába, hanem visszavonult Konrád hadai elől, pusztává és néptelenné téve az egész vidéket, melyen át a császár követte.
A mocsaras területen, a nehéz fegyverzetű német sereg csak nagy ügygyel-bajjal tudott előre jutni, de a Rábánál tovább nem mehetett, mert a magyar könnyű lovasság szinte éjjel-nappal szakadatlanul zaklatta az amúgy is kifáradt német hadat. Konrád kénytelen volt visszafordulni s még ebben az évben békére lépett Szent Istvánnal.
Péter és Aba Sámuel.
A pogány lázadók.
I. Endre király.
László király.
Kálmán király. A keresztes hadak.
II. Béla király.
II. Géza király.
III. Béla király.
II. Endre király.
IV. Béla király.
Győr város kiváltságlevele 1240-ből.
Tatárjárás.
V. István király.
Győr város kiváltságai.
IV. László király. Győr eleste.
Győr visszafoglalása.
III. Endre.
Róbert Károly.
Nagy Lajos király.
Zsigmond.
Erzsébet.
Hunyadi János.
V. László.
Mátyás király.
Ulászló.
II. Lajos.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
