Tisza Lajos.
Tisza Lajos.
Az alkotmányos korsztak első főispánja 1867-ben Tisza Lajos lett, – ki minden téren hasznos tevékenységet fejtett ki. Kezdeményezése után az 1848/9-iki rokkant honvédek s az elhaltak özvegyei és árvái felsegélyezésére eszközölt gyűjtés folytán 4901 frt 06 kr, – a honvéd-menházra 231 frt 09 kr. adomány gyűlt be. A közgyűléseket mindig a legaktuálisabb tárgyakkal foglalkozó magvas beszédekkel nyitotta meg, a melyek épp ez okból rendesen egész terjedelmükben vétettek jegyzőkönyvbe.
Hasonnevű atyja Biharmegye adminisztrátora, anyja gróf Teleki Julia volt. Nagyváradon született 1832-ben, hol gondos házi nevelésben részesült; felső tanulmányait s a jogi tanfolyamot szintén mint magántanuló végezte és Debreczenben vizsgázott, a jogot azonban, fiatal kora miatt, csak 1848. után fejezhette be. A szabadságharczban 15 éves létére már mint honvéd vett részt s annak leveretése után körutat tett Európában, bejárva Német-, Franczia- és Angolországot, – később pedig Olszországot; majd Kelet-Indiát és Afrikát.
A főispánságtól csakhamar – 1870. szeptember 3-ikán – megvált s a budapesti közmunka tanács alelnöke lett. Távozása fölött a vármegye mély sajnálatának adott kifejezést, miután működésének egész tartama a valódi alkotmányos érzület következetes bizonyítéka s az alkotmányos többség akaratának kifejezője volt. Feladatának ismerte a pártok surlódásait enyhíteni, a szenvedélyeket nyugalomra csendesíteni. A megye belbékéjénak fentartása körül nagy érdemeket szerzett.
Két ízben miniszter is volt. Legmaradandóbb emléket, mint kormánybiztos, az 1879-iki árvíz által elpusztított Szeged város rekonstruálása által teremtett magának. 1883-ban a király „szegedi” előnévvel grófi rangra emelte. Az új országház létesítése körül is nagy munkásságot fejtett ki.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
