A törvénykezés elválasztása a közigazgatástól.
A törvénykezés elválasztása a közigazgatástól.
A bírói hatalomnak megváltoztatott gyakorlása a törvényhatóság eddigi jogát megsemmisítvén, 1869-ben kérvényt intézett a képviselőházhoz, hogy a törvényhatóságok jogköre azok további csonkítása nélkül mielőbb rendeztessék, hogy a bírák kinevezésénél a kijelölési jog megengedtessék, hogy az esküdtszéki intézmény életbe léptettessék, hogy a bírói felelősség kimondassék. A törvényhatóságoknak tervbe vett rendezése tehát élénk tevékenységre serkenti a vármegyét; rendkívüli közgyűlés hivatik össze, az új szervezetre vonatkozó terv kidolgozásával 150 tagu küldöttség foglalkozik. Majd az országgyűléshez felírattal fordul – kifejezést adván a tervezettel szemben érzett aggodalmainak s kiemeli a 48-iki törvényeknek megfelelő népképviseleti rendszer reorganizálásának helyességét és szükségességét egy állambíróság felállításának, olyan formán képzelvén azt, a minő a mai közigazgatási bíróság; – a tisztviselői felelősségre vonatkozólag pedig azon óhajának ad kifejezést, hogy a törvénytelenségekért a felelősség terhe alól senkit fel ne oldhasson. A midőn pedig 1871-ben leérkezik az igazságügyi miniszter rendelete, a mely a felállítandó kir. törvényszék, járásbíróságok s telekkönyvi hatóságok számának és székhelyének meghatározását tudatja a vármegyével, ez fájdalmának ad kifejezést, miután a követett eljárásból a Bihar vármegye területének és népességének figyelmen kívül hagyása tűnik ki. 1872. év elején történt meg a közigazgatás különválása az igazságszolgáltatástól, mely alkalommal a kijelölő bizottság első tagjaiul: Szunyogh Albert, Zilahy Lajos és Nagy György választattak meg, – báró Dőry József főispán által pedig Papp Szilágyi József gör. kath. püspök, báró Gerliczy Félix és Ritoók Zsigmond neveztettek ki.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
