Újabb harczok Titel körül.
Újabb harczok Titel körül.
Az 1695-ik év szintén mozgalmas volt a vármegye területén. A törökök figyelme az év elején ismét Titelre irányult. Május 16-án és 23-án írják, hogy a titeli hajdúk szökdösnek, ezt megerősíti Starhemberg levele is, a ki június 10-én panaszkodik, hogy Titelről és Péterváradról szerb katonák is szökdösni kezdenek, mert Bécsben sokat igértek nekik, de keveset teljesítettek. Az elszökött katonák pótlására a hadvezetőség 300 hajdút küldött Titelbe.
Eközben a császári had zöme, körülbelül 50.000 ember, a péterváradi táborban gyűlt egybe. A had vezérévé Frigyes Ágost szász választófejedelmet tették meg, a ki mellé az öreg Caprara tábornokot osztották be. Arra a hírre, hogy II. Musztafa szultán a Temesközbe indult, Frigyes Ágost augusztus 29-én kivonult seregével a péterváradi táborból és a Maros felé vette útját, de mikor azt hallotta, hogy a belgrádi basa Péterváradot fenyegeti, szeptember 16-án seregét ismét a Dunához vezette. A belgrádi basa szeptember 10–16 között – miként erről báró Nehem péterváradi parancsnok leveléből értesülünk – csakugyan megtámadta Titelt, melynek parancsnoka: Stettin Brodan halálosan megsebesülvén, a vár csakhamar a törökök birtokába került. A mint azonban a törökök Frigyes Ágost hadainak közeledtéről értesültek, gyorsan elhagyták Titelt, melyet Starhemberg megszállván, szeptember 22-én a vár kitatarozása iránt intézkedett.
Frigyes Ágost, miután Péterváradról kedvező híreket nyert, szeptember 21-én nagyobb lovashadosztályt indított útnak Veterani tábornok segítségére; de a had megkésett s Veterani, valamint az egész hada, áldozatul esett a szász választófejedelem meggondolatlan hadvezetésének. A császári hadvezetés terén mutatkozó fejetlenséget a kuruczok is felhasználták. 1695 szeptember havában Thököly kapitánya, egy Virág nevű, vakmerő kurucz, néhányadmagával Szabadkát támadta meg, hol 30 férfit levágott s többet megsebesített. (Iványi István: Szabadka Tört. – Mitteilungen d. Kriegsarchiv. 1886.)
1696-ik év elején Eydtner Ferencz lett titeli parancsnok, a ki február tavában felkérte báró Nehem péterváradi parancsnokot, hogy őt a titeli és a kaboli sáncz parancsnokságába iktassa be. Az év nyarán Heissler tábornok Titelt újra megerősítette, de a Duna és a Tisza összefolyásánál emelt sánczot, melyre nem volt szükség, széthányatta.
A nyár kisebb-nagyobb csete-patékkal telt el. Truchess hadteste, mely Titel és Kabol között állott, augusztus elején ismételten harczba bocsátkozott a törökökkel. Starhemberg augusztus 28-án Zsablyánál volt, honnan szemmel tartotta a temesközi törököket. Augusztus végén Nehem báró is megjelent a zsablyai táborban s a zsablyai Tiszahíd lerontását rendelte el. Ekkorra már Frigyes Ágost szász választófejedelem is beleunt és inkább a lengyel királyságra, 125mint a törökök elleni háborúra gondolt. A sereg vezérletét tehát az öreg, tehetetlen Caprara tábornokra bízta, maga pedig Bécsbe ment. Pedig ép ekkor lett volna szükség erélyes kezű fővezérre, mert a tábornokok folyton torzsalkodtak egymással. Nehem báró péterváradi parancsnok és gróf Schlick Lipót között még 1696-ik év elején viszály támadt a katonaság fölötti joghatóság dolgában, mire a bécsi főhaditanács akként döntött, hogy a katonaság a bajai, a bácsi és a zombori kerületben a hadügyekben elsősorban Starhembergnek, másodsorban Nehemnek, a beszállásolás és élelmezés dolgában pedig Schlick tábornoknak legyen alávetve. (Hazánk 1884. 341.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
