Az ónodi gyűlés után.
Az ónodi gyűlés után.
Az ónodi gyűlés után, az udvar végre komolyan kezdett foglalkozni a magyar országgyűlés egybehívásával, mert valamely alkotmányos testülettel szándékozott az ónodi gyűlés határozatait törvényteleneknek nyilvánítani. 1708 február 29-én József király Pozsonyba hívta össze a rendeket. Ezen az országgyűlésen Bács vármegye is képviselve volt, de hogy kikkel, azt nem állapíthatjuk meg; valószínű, hogy a szerb határőri katonaság főbbjei képviselték a vármegyét, mert az önkormányzati élet teljesen szünetelt s magyar ember még akarva sem maradhatott volna meg az akkori viszonyok között a mai vármegye területén. Az országgyűlésen megjelent a szerbek új pátriárkája: Diakovics Ezsaiás is, a ki a szerbek nevében egy emlékiratot nyújtott át, a melyben országos állásuk elismerését és jogviszonyaik szabályozását kérelmezték. Miután az országgyűlés kérelmöket kedvezően fogadta, a bácskai szerbek 1708. év nyarán Nagykőrös, Czegléd és más magyar helységek elpusztításával akarták hálájukat kimutatni. Nagykőrösön azonban, a hol már előre értesültek a szerbek szándékáról, felkészülve fogadták őket, s szeptember hó 11-én vitézül visszaverték a támadókat, mire a szerbek, kocsikra rakván sebesültjeiket, meg sem állottak Szegedig. (Iványi István: A Tiszai Határőrvidék. Hazánk, 1886., 136. – Századok 1868., 706. Zsilinszky Mihály: Az 1708. évi országgyűlés.) Rákóczi ekkor Béri Balogh Ádámot és Szűcs Istvánt küldte ellenük, az utóbbi, a kit a kuruczok „a ráczok ostora” néven tiszteltek, több lovastámadással torolta meg rablókalandjaikat.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
