HERNÁDI (HERZ) GYÖRGY (1899–1958)
HERNÁDI (HERZ) GYÖRGY (1899–1958)
Hernádi (Herz) György (1899–1958) a dachaui haláltáborból tért haza 1945-ben. Hazatérése után újult erővel kapcsolódott be az ország életébe: újságírói és szervezési munkát végzett, kereskedelmi szaklapokat szerkesztett, végül haláláig az Újítók Lapja főszerkesztője volt.
Költészetének legfőbb ihletője a társadalmi forradalom, kifejezési formája pedig a Kassák hatását mutató, expresszionista hangütésű szabadvers. "Szocialista világszemléletű költő" – írta róla Kassák Lajos az Akik élvemaradtak (1947) című kötet előszavában –, de ereje volt hozzá, hogy többet igényeljen a maga nemében hasznos, de a művészet szempontjából nemegyszer nagyon is szárnyaszegett tendenciaköltészetnél."
A felszabadulás után írott verseiben megszólal az élet újrakezdése felett érzett felcsapó öröm (Felszabadulás, Újra itthon), de ezt az érzést minduntalan beárnyékolják az átélt borzalmak, a háború, a megaláztatások sötét képei, a meghalt áldozatok árnyai. A halálnál azonban erősebbek az élet bizakodó hangjai:
Így üdvözöllek veszélytelen tavasz,
Felborítom a mérleget, hogy értelmem ne zavarják
A barbár napok emlékei,
Záródjék le a nagy pör
És március szárnyain új eszmék
Új világa felé szálljon a lélek.
Felborítom a mérleget, hogy értelmem ne zavarják
A barbár napok emlékei,
Záródjék le a nagy pör
És március szárnyain új eszmék
Új világa felé szálljon a lélek.
(Veszélytelen tavasz)
Az öregedő költő szelíd szavúvá csendesedett költészetében új témák jelennek meg: megénekli a mindennapok apró örömeit, a családi tűzhely boldogságát, észreveszi a természet, a táj finom szépségeit, s csendes melankóliával éli át az idő múlását, az öregség közeledtét (Szeretnék dalba kezdeni, Dal, Bizakodás, Őszülő élet küszöbén, Öreg fiú, szedd össze magad).
519A már említett köteten kívül még két, egész életművét bemutató válogatás jelent meg verseiből: 1959-ben a Földem, sorsom című, majd posztumusz kötetként, 1969-ben, a Veszélytelen tavasz.
