Kozics család. (Nemes-Podhragyai.)
Kozics család. (Nemes-Podhragyai.)
Trencsin megyei nemes család, mely ott Nemes-Podhragy curialis birtokán székel, és több ágakra oszlik, egyik ága Podhragyai (lásd ezt), másik Kozics máskép Podhragyai névvel nevezhtetik, sőt egy ág Kugyerász vagy Kudjerász néven is eléfordul.
A XVII. században élt e családból Podhragyai máskép Kozics vagy Petrovicz * Jakab, kinek két fiát ismerjük: I. Istvánt és Mihályt. Amaz Trencsin megyében ősi birtokán maradt, Mihály pedig Zala megyébe Keszthelyre a várba telepedett; mint ezt részére testvére István által Trencsin vármegyétől 1667. (feria 3. prox. post Dominicam Cantate) kivett nemesi bizonyitvány elismeri. Ezen Mihálynak, – ki Szűcs vajda leányát Juditot * vevé nőül, – ágazata igy kiszármazva ősi fészkéből, következőleg jött le napjainkig:
Petrovicsnak tán azért neveztetett, hogy tán atyja Péter volt.
Juditha filia vajvodae de Szűc.
Jakab 1620. tájt.; I. István Ns-Podbragyon 1657.; Mihály Keszthelyen 1667. (Szűcs Judit); Ferencz; Benedek † 1786. (3. Parraghy Judit); Antal. pap.; II. István uradalmi ügyész 1742. † 1801. (Benczely Katalin); Zsófia † 1834. (Csaplovich György); Julianna. † 1850.; György. †; Mária. †; Judit † 1856. (Seidenschwarz János); Anna (Sághy Lajos); III. István lak Győrben sz. 1794. (Dorfmeister Kata); Zsigmond †; Miklós szül. és † 1832.; László sz. 1883. főhadnagy 1858. József sz. 1835. † 1839.; Dorottya.; Sidonia.; Mária.;
Mihálynak Ferencz fiától unokája Benedek, – ki úgy látszik – Somogy vármegyében hivatalt viselt, a nagyatyja részére kiadott Trencsin megyei nemesi bizonyitványt Zala megyében 1750-ben a nemesi vizsgálatkoz kihirdetteté. Meghalt 1786-ban. Háromszor nősült, harmadik neje nemes Parraghy Judittól két fia maradt: Antal, ki mint pap magtalan halt el, és II. István, ki Keszthelyen a halhatatlan gr. Festetich Györgynek uradalmi főügyésze volt. Ezen II. István, ki Zala megyének táblabirája volt, Zala megyében nemessége kihirdetését 1786-ban és 1790-ben ismételteté. Meghalt 1801-ben. Nejétől nemes Benczely Katalintól, ki e család legutolsó volt, a táblázaton látható nyolcz gyermeke született, kik közűl csupán III. István terjeszté tovább a családot.
III. István szül. 1794-ben, a győri tanulmányi kerületnek 32éven át 1848-ig actuariusa, ezen kivül Győr és Mosony vármegyék, úgy a ns. Bácsai, Vécsei és Füssi praedialis székek valóságos táblabirája volt. Zala emgyétől 1822-ki jun. 10-én vett ki nemességéről bizonyitványt, mely Győr megyében 1822-ki dec. 18-án hirdettetett ki. Neje Dorfmeister Katalin Dresmiczer József papóczi prépost és udvari tanácsos unoka huga, kitől e táblázaton látható gyermekei közűl egy fia él László, ki 1858-ban lett főhadnagy a cs. kir. 19-dik sorezredben.
Megjegyzendő, hogy a család eldődei általában Podhragyai névvel neveztettek, már Mihály e mellé Kozics sőt Petrovics nevet is viselt, míg unokája Benedek podhragyai Kozics néven volt ismeretes.
A czimer, – mellyel ezen ágazat jelenleg él – mint itt a metszvény ábrázolja: a dőlt paizs udvarában hátulsó lábain álló oroszlán, mely első jobb lábával kivont kardot tart. Ugyan ilyen oroszlán emelkedik ki a paizsfölötti sisakból is. A czimer szinei nem tudatnak, különben e metszvény a Heraldica szabályai szerint ezüst udvarban kék oroszlánt ábrázol, a mi a valóságos czimer szineivel aligha egyez meg.
Trencsin megyében 1736-ban tizenkilencz férfi giazolta nemességét e családból Podhragyay név alatt, és igy irattak be a nemesi lajstromba.
1746-ban a nemesi összeirás szerint éltek Nemes-Podhragyon id. és ifj. Márton, id. és ifj. György, id. és ifj. Ádám, Imre, azután id. és ifj. András, János, és legfijabb András.
1748-ban 36 – 1803-ban 41 – 1837-ben 62 férfi tagja iratott össze a családnak nemes-podhragyi székhelyükön. De lásd ezekről a Podhragyay családnév alatt is.
A család azon ága, mely az 1748-ki összeiráskor Mihály, két János és Ádám tagokat számitott; Kugyerász (Kudjerász) név alatt ismeretes, igy fordulnak elő kizárólag Kugyejrász név alatt már 1728-ban a nemesi lajstromokban.
