Csaplár Benedek Gáspár,
Csaplár Benedek Gáspár,
kegyesrendi áldozó-pap, tiszt. kormánytanácsos és a m. tud. akadémia lev. tagja, Cs. Ignácz polgár és Dobos Erzsébet fia, szül. 1821. jan. 3. Duna-Szerdahelyen Pozsonymegyében; iskoláit az érsekujvári algymnasiumban kezdte 1830–31-ben s a pozsonyi gymnasium 2. és 3. osztályában folytatta. Az 1833–34. tanévre Nagyszombatba vitte atyja, hol a Benedekrendiek gymnasiumában három évig járt; itt ismerkedett meg Reguly Antallal, kivel 20 év mulva a magyar mythologia érdekében érintkezett ismét. 1836. szept. 14. öltözött be Privigyén a piarista rendbe; ekkor már irt latin elegiákat és a német irodalommal is megismerkedett, sőt a tót nyelvben is jártasságot szerzett. A noviciatus után 1838–39-ben Privigyén a 2. latin osztályt, 1839–40-ben Podolinban a 3-dikat tanította s megtanulta a franczia nyelvet. 1840–41-ben Podolinban a 3-dikat tanította s megtanulva a franczia nyelvet. 1840–41-ben Beszterczén tanított. 1841–43. Kolozsvárt a bölcselet tanulása mellett a classica literaturával foglalkozott és az olasz s angol nyelv tanulásához fogott. 1843–45-ben Nyitrán theologiát tanult és e mellett a magyar irodalom tanulmányozásához fogott, a Dugonics-társaságban működött és Platon műveit fordítgatta. 1845–46-ban Szt-Györgyön folytatta theologiai tanulmányait. 1846. aug. 6. ordináltatván, Kolozsvárra rendeltetett az 1. osztály tanítására, és 1847–48-ban ugyanott a 2. gymnasialis osztályt tanította. Egyes ünnepélyes alkalmakkor az akadémiai templomban egyházi beszédeket is mondott magyarúl és egy izben németűl. Az unió után szülőinek körébe vonult és a görög nyelv tanulásával foglalkozott. 1848-ban Budára tétetvén, Czuczornak budai fogsága alatt jelentékeny enyhülést eszközölt ki közbenjárásával és ekkor levelezett is vele. 1849. ápr. Magyar-Óvárra helyezték át a gymnasium 4. osztályának tanítására, hol a következő évben az első osztályt tanította. 1850–51-ben Szent-Györgyre rendelték, honnét egy párszor Bécsbe rándult a tudományos intézetek tanulmányozására. 1851 elején ismerkedett meg Ipolyi Arnolddal, kihez átjárogatott Zohorra, kinek Mythologiájához jelentékeny anyaggal járult. 1851–52-ben Léván magyar s görög nyelvet és történelmet, 1852–53-ban Nyitrán görög, magyar és német nyelvet tanított. 1853–54-ben Szegedre került, hol 14 évig a gymnasium felsőbb osztályaiban működött és folytatta a néphagyományok gyűjtését. Itt történt 1853 őszén Lubrich Ágosttal baráti ismerkedése. A Dugonicsszobor eszméjét megpendíté, az árvaház alapítását sürgette s 1854 óta ajánlgatta az iparos-legényegyletet, mely 1860-ban létesült. Szeged történetének megirására buzdított és maga vállalkozott az egyház és tanügy történelmének búvárlására, melyre nézve folytatta a kutatást. 1854-ben a nyári szünet két hónapját tudományos és tanügyi tapasztalás végett Bécsben töltötte. 1867-ben a tatai gymnasium igazgatója lett és részt vett azon tanügyi conferentiában, melyet b. Eötvös József Budán a gymnasiumi és főreáliskolai tanárokkal tartott. 1870. nov. főbbjei a pesti társházba rendelték, azon feladattal, hogy a rend történeti adatait búvárolja.
A magyar tud. akadémia 1886. máj. 6. levelező tagjai sorába, 1887-ben a vatikáni okirattár szerkesztő bizottsága is tagjává választotta; a m. történelmi társulat igazgató-választmányi s a Szent-István-társulat tudományos és irodami osztályának tagja.
Történelmi, irodalomtörténeti, aesthetikai, nevelésügyi s vegyes tárgyú czikkei a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: P. Napló (1851. 1853–59), Uj M. Muzeum (1852. 1859–60), Családi Lapok (1854), M. Nyelvészet (1855–56), M. Sajtó (1855–56. 1858–60), Szegedi gymnasium Évkönyve (1856. Önképzési irányzatok), Vasárnapi Ujság (1859. Ipolyi Arnold életrajza), Szegedi Hiradó (1859. Dugonics András emléke, 1861–62. 1864–65), Idők Tanúja (1862. 1864–67), Religio (1862. 1870), Szépirodalmi Figyelő (1862), Koszorú (1864), M. Sion (1863–64. 1867–68. 1873), M. Alföldi Képes Könyvtár (1864–65), Kath. Néplap (1865. Kiss Károly akad. tag életrajza), Szeged (1865–67), Tanodai Lapok (1867. 1870), Szegedi Néplap (1867), Egri Egyházmegyei Közlöny (1869), Egri Népkönyvtár (1863), M. Állam (1869 óta, 1871. 289. Nevelési s oktatási fogyatkozásaink, 1872. 284: Az oktatásügy új phasisa, 1873. 9. Óvszerek a társadalom veszélyei ellen, 1877. 214. Schirkhuber Móricz életrajza, 1890. 246–49. 253. 270. 287. Nefelejts szálak Simai Kristóf emlékére), Reform (1870), Népiskolai Lapok (Szatmár 1870), Szabad Egyház (1871), M. Nyelvőr (1872), Kath. Hetilap (1873. Petőfi és Jókai szelleméről. 1875), Századok (1874–75), Népiskola (Eger, 1875), Tájékoztató (1876), Figyelő (II–XXVI. 1877–89), a bécsi Gemeinde Zeitung (1889. Konarski Szaniszló élete), Kath. Egyházi Közlöny (1890) és Irodalomtörténeti Közlemények (1891. Simai Kristóf pályája kezdetén).
Munkái:
1. Platon munkái. Kolozsvár, 1845. (Bevezetésekkel és jegyzetekkel.)
2. Buzgó óhajtás nemzeti hagyományaink, különösen a tájszó-gyűjtés ügyében. Pest, 1858. (Különnyomat a P. Naplóból.)
3. Nefelejts koszorú Dugonics András siremlékére. Szeged, 1859. (Karcsai G. névvel. Különnyomat a Szegedi Hiradóból.)
4. Szeretet viszhangja Rohrer Antal szegedi gymnasiumi igazgató-tanár sirja fölött. U. ott, 1860. (C. B. G.-tól. Különny. a Szegedi Hiradóból.)
5. A nemzet nagy halottja. (Széchenyi István.) U. ott, 1860. (Karcsai G. Különny. a Szegedi Hiradóból.)
6. A nemzeti mivelődés alapja. U. ott, 1861. (Karcsanyéki G. névvel. Ism. Szépirodalmi Figyelőben Salamon F.)
7. Egy év előtt és most. (Széchenyi István kimultának évfordulóján. U. ott. 1861. Karcsanyéki G. Különnyomat a Szegedi Hiradóból.)
8. Emlékeztetés Dugonics András munkás pályájára. U. ott, 1861. (Karcsanyéki G. Különnyomat a Szegedi Hiradóból.)
9. Elmélkedés társadalmi viszonyaink fölött. U. ott, 1861. (Karcsanyéki G. Különny. a Szegedi Hiradóból. Ism. Korunk 1862.)
10. Igénytelen eszmék társadalmi ügyeink körül. U. ott, 1862. (Karcsanyéki G. Különny. a Szegedi Hiradóból.)
11. A szegedi iparoslegényegylet I. évi Értesítvénye. U. ott. 1862. (Különny. a Szegedi Hiradóból.)
12. A magyarországi kegyes tanítórend történetének tervrajza. Pest, 1871.
13. Jó tanácsok a nép szellemi s anyagi jóllétének előmozdítására. Közlik Székhalmi Szabó Mihály és E. A. G. Pest, 1872. (Szent-István-Társulat Házi Könyvtára V.)
14. A korszellem. C. B. Vácz, 1874. (Különny. a váczi gymnasium Értesítőjéből.)
15. Az idő intései. Bpest, 1874. (Elmélkedés társadalmi viszonyaink fölött, előadva a Szt-László-Társulat 1874. nov. 18. közgyűlésén.)
16. Epistola ad Polonos historiae et literaturae polonicae peritos. U. ott, 1877. (Kőnyomat. Felhivás a Konarski Szaniszló élettörténetére vonatkozó adatok végett.)
17. Kegyeletes emlékezés a kegyes tanítórend nehány áldott emlékű boldogultjára. U. ott, 1879. (Különny. a M. Államból.)
18. Révai Miklós élete I–IV. kötet. U. ott, 1881–89. (Különny. a Figyelőből. Ism. Religio 1881. 1886. M. Állam 1883. 304. sz. Századok 1886. Egyet. Philol. Közlöny 1891.)
19. Ányos Pál egyházi beszéde, melyet sz. Háromság ünnepén mondott 1783-ban Abán; az eredeti kéziratból átirva, sajtó alá rendezte és előszóval ellátva kiadta. U. ott, 1888.
Együtt szerkeszté az Alkalmi Köszöntések-et Etelközi A. névvel 1863-ban Szegeden és a Magyar Alföldi Képes Könyvtár I. és II. füzetét Szabó Mihály tanárral 1865-ben U. ott.
Kiadta: Egy gyászoló nemzet. Lengyelhon 1861. Montalembert után ford. Szabó Mihály, Szeged, 1863. és Három levelű gyógyító fű népünk életbajainak 3 főokozója ellen. Karcsai G. névvel. Pest, 1858. Ányos Pál kiadatlan elmélkedéseit az Egyházi Közlönyben (1889) és különnyomatban Bpesten.
Kéziratban: Révai Miklós élete V. kötet; Védirat Konarski Szaniszló mellett és mintegy száz piarista életrajza. Álnevei és jegyei az említetteken kivül: Árpádfi G., Füzesi, Edényi Márton, Etelközi A. G., Pusztaszeri J., Magánlaki A. G., Ürmös Dániel, Cs. B., K-i, K., 6+6. sat.
Arczképét kőre rajzolta Rohn, Rohrbach A. photographiája után 1860-ban Pesten és kiadták némely tanítványai.
Ferenczy és Dánielik, M. Irók I. II.
Petrik Könyvészete.
Váry Gellért, Huszonöt év a kegyes-rend irodalmi életéből. Vácz. 1877. 20. 25. 42. 55. l.
Figyelő XI. 1881. fénynyomatu arczk. (hol életrajza s czikkeinek teljes jegyzéke van.)
M. Akad. Értesitő 1886. (Tagajánlások.)
M. Tud. Akadémiai Almanach 1888. 248. 1889. 264. 1890. 267.
