sűrű
sűrű – ‘aminek részei, egyedei, szálai, elemei adott területen igen számosak és szorosan egymáshoz közel vannak’: sűrű haj, sűrű erdő, sűrűn lakott terület, sűrű köd; ‘vastagon folyó, sok szilárd elemet tartalmazó ‹folyadék›’: sűrű leves; ‘időben közeli mozzanatokból álló’: sűrű villámlás; ‘‹tájnyelven› zömök, tömzsi’; ‘‹főnévként› valaminek legmozgalmasabb része’: a dolgok, az élet sűrűjében. Származékai: sűrűség, sűrít, sűrítés, sűrítmény, sűrűsödik, sűrűsödés.
A ~ elhomályosult folyamatos melléknévi igenévi alak egy olyan hangutánzó, hangfestő sür- igetőből, amely megvan a sürög, sürget igékben is, és szoros származási kapcsolatban áll a sarj, sarkall, serdül, serken szavak sar-, ser- töveivel, amelyekben a gyors mozgás, forgás, pezsgés jelentésköre él. A ~ uralkodó jelentésvilága a sarjadó növényzet tömöttségéből alakulhatott ki; a tőmagánhangzó vagy a hangsúly hatására, vagy a szóvégi ű szomszédsága révén nyúlhatott meg. Lásd még szorgalom.
