szecska
szecska: apróra vagdalt zab-, árpaszalmából vagy más különböző tápértékű szálastakarmányból készült takarmánykeverék, melyhez ízesítőül korpát, kukoricát, répát is kevernek. A szecskát szárazon vagy vízzel puhítva etetik. Néha füllesztőben érlelik, ahol a keverék ecetsavas, tejsavas stb. erjedésen megy át (→ zsombolyázás). A szecskát főként szarvasmarhának, juhnak adják. A szó első előfordulása 1587-ből való szláv eredetű, de közelebbi forrása nem határozható meg. Tömeges adataink a 19. sz. második felétől vannak; ekkor országszerte ismerik s ha nem is rendszeresen és okszerűen, de szinte minden parasztgazdaságban alkalmazták. Még inkább az uradalmakban, ahol a 19. sz. végétől nagyüzemszerűen is készítik. Parasztgazdaságokban a szecskát az istállóban, az istálló melletti → kandiban, csűrös vidékeken a → csűrben készítik és tárolják. – Irod. Tálasi István: A Kiskunság népi állattartása (Bp., 1936); Takács Lajos: A szántóföldi irtás kérdéséhez (Ethn., 1964); Takács Lajos: Az irtásos gazdálkodás néhány jellegzetessége a göcseji szegekben (Ethn., 1964).
Varga Gyula
